Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Baleseti sebészeti alapismeretek

2009.02.04
BALESETI SEBÉSZETI ALAPISMERETEK
 
 
A traumatológia (baleseti sebészet) az orvostudomány azon ága, mely a sérülések felismerésével és kezelésével foglalkozik.
 
Sérülések általában baleset során jönnek létre. Balesetnek tekinthető az az esemény, melynek során egyszeri, hirtelen, külső erőbehatás egészségkárosodást hozott létre a sérült akaratán kívül.
A mechanikus vagy erőművi sérülések többnyire helyi elváltozást okoznak, ezekre mégis a szervezet egésze reagál. A reakció függ a helyi elváltozás nagyságától, de függ a szervezet aktuális állapotától, melyet életkori, nemi, alkati tényezőkön kívül tudott vagy rejtett betegségek is meghatároznak.
 
Egy testtájék sérülése esetén monotraumáról beszélünk. Ha több testtájék sérülése nem vezet az általános állapot értékelhető romlásához, többszörös sérülés esetéről, többszörösen sérült egyénről van szó. A politrauma, politraumatizáció fogalma több testtájék egyidejű sérülése mellett egy testüreg belső sérülését is jelenti, mely shockállapot kialakulásához vezetett.
 
A külső mechanikai erőbehatás a fizika törvényei szerint bontja meg az érintett testrész molekulásris-anatómiai szerkezetét.
  • Összenyomás (compressio) a molekulákat egymáshoz közelíti.
  • Széthúzás (tractio) a molekuláris struktúrát lazítja.
  • Hajlítás (flexio) alkalmával a hajlítás irányához közeli szövetrészek összenyomódnak, az iránytól távoli, ellenoldali szövetrészek széthúzódnak.
  • Csavarás (torsio) esetén az erőbehatás a hossztengely körül fordul el, az irányába eső részeket összenyomja, az ellenoldaliakat széthúzza.
  • Széttolás (pulsio) ékhatásra jön létre. Az ék behatoló éle a szövetrészeket összenyomja, az ék fokának megfelelően a szövetek szétválnak.
 
A mechanikus erőbehatásra létrejött helyi elváltozás függ a hatóerő, a szöveti ellenállás és a szöveti rugalmasság mértékétől.
 
Ha a mechanikus erő által elváltoztatott, sérült testtájék bőrének folytonossága megmarad (sérüléses vérömleny a külvilág felé nem ürül, bőrseb nincs), akkor fedett sérülésről van szó. Ha a kültakaró folytonossága megszakad és seb keletkezik, nyílt sérülés jön létre.
 
A fedett sérülések csoportjába tartozik a rázkódás (commotio), a zúzódás (contusio) és a vongálás (dislaceratio), eszeket lágyrészeken, parenchymás szerveken észleljük. Ha az erőbehatás nagysága átlép a csontszövet ellenállásán, törés (fractura) keletkezik. Ha pedig az ízületi tok és szalagrendszer károsodik mechanikusan oly mértékig, hogy az ízületet alkotó porcos felszínek egymáshoz képest kórosan eltolódnak: ficam (luxatio) jön létre.
 
A rázkódás (commotio) fogalmába olyan sérülés tartozik, melyben a molekuláris struktúra átmenetileg átrendeződik múló funkciózavar kíséretében, majd a struktúra spontán visszaáll, és a funkciózavar is nyomtalanul megszűnik. E sérülést leggyakrabban a központi idegrendszeren (agy), ritkábban a gerincvelőn, perifériás idegtörzseken, a szíven, ritkán hasi szerveken észleljük.
 
A zúzódás (contusio) lényegében a szövetek kompressziós traumája a bőr áthatoló sérülése nélkül. Az apró, sokszoros szövetszakadások során a hajszálerek megrepednek, kis vérömlenyek keletkeznek, majd vizenyő alakul ki. Tünetileg duzzanat, fájdalom, működési zavar jellemzi.
A vongálás (dislaceratio) során a szövetek szerkezete széthúzódik, áthatoló bőrsérülést itt sem találunk. Fokozatai: a nyújtás (distractio), a rándulás (distorsio), majd végül a szakadás (ruptura). A rugalmas elemek szerkezete helyreállhat, a rugalmatlanok túlnyúltan maradnak.
 
 
Törés (fractura)
 
A törés a csont folytonosságának megszakadása mechanikus erő hatására. Direkt törés az erőbehatás helyén jön létre, és rendszerint nagyobb lágyrészkárosodással jár, mint az erőbehatás helyétől távol létrejövő, indirekt törés.
 
A törési mechanizmusok típusai
Kompressziós törés a csontszerkezet összenyomására jön létre. Pl. szivacsos szerkezetű csontállomány (csigolyatest) összeroppanása.
 
Hajlításos törés úgy keletkezik, hogy az ív alakban meghajló csont domború oldala túlnyúlik, majd szakad, s a homorú oldalon az állomány összenyomódik, esetleg itt egy ék alakú darab ki is törik: hajlításos ék kitörése.
 
Csavarásos törés jön létre, ha az egyik végén rögzített hosszú csöves csont hossztengelye körül megcsavarodik. Következményeként spirális vonalban hosszú, ferde, kagylós törési felszín keletkezik. Pl. síelők lábszártörése, amikor a törzs hirtelen elfordul, miközben a láb rögzítve marad.
 
Szakításos törés esetében a túlzott oldalmozgásra túlfeszülő ízületi szalag csontos tapadását egy darabban kiszakítja (bokatörésben gyakori).
 
 
A törések formáinak áttekintésekor két nagy csoport különíthető el: részleges és teljes csonttörés.
 
  1. Részleges csonttörés egyik változata a csontrepedés, mely a csont keresztmetszetének csak egy részére terjed ki. A csontmegtörés példája a leginkább a koponyatető csontjain előforduló horpadás (impressio), amikor a belső lemez törik, a külső csupán meghajlik. Csontmegtörésnek számít a gyermekek és serdülők ún. zöldgallytörése, amikor az erős, rugalmas csonthártya sérülése nélkül következik be a csont folytonosságának megszakadása.

  2. Teljes csonttörés esetében legalább két darabra törik a csont, vagy több eltört rész különíthető el.
 
A teljes törések feloszthatók a törési sík iránya, a törési darabok száma, végül ezek egymáshoz való viszonya szerint.
 
  • A törési sík iránya szerint haránt-, ferde-, hosszanti és spiráltöréseket különíthetünk el.
  • Egyszerű törésben a törési sík a csontot két darabra osztja. A többszörös törés lehet darabos, szilánkos és sokszoros.
  • A törési darabok egymáshoz mért eltolódása szerint beszélünk elmozdulás nélküli törésekről vagy elmozdult törésről. Az elmozdulás lehet hosszirányú, oldalirányú, illetve szöglettöréssel járó, valamint tengelyelcsavarodást eredményező.
Gyermekeken, serdülőkön a növekedési porc zónájában is létrejöhet a csont folytonosságának megszakadása: ízvégszétválás (epiphyseolysis).
 
 
A törések tünetei
A csonttöréseket szubjektív és objektív tünetek kísérik.
 
A szubjektív tünetek általánosak, nem specifikusak. Fájdalom jelentkezik spontán is a törés helyén, mely helyi nyomásra fokozódik. Néha csak mozgáskor vagy mozgatásra jelez a beteg fájdalmat. A helyretett és jól rögzített törés fájdalma megszűnik. A működés zavaráról is panaszkodik a törést szenvedett sérült. Ez igen kifejezett a hosszú csöves csontok teljes töréseinél, de csekély fokú vagy akár hiányozhat is a részleges vagy beékelt töréseknél, vagy a páros csontú végtagrészen csak az egyik csont izolált törése esetén.
 
A törés objektív tünetei: Alakváltozás (deformitás), rendellenes mozgathatóság, csontrecsegés. A törés helyén duzzanat, a kontúrok elváltozása észlelhető, mérhetőek a különbségek a végtag körfogatában és hosszában az ép ellenoldalihoz képest. A teljes törésben a kóros mozgathatóság jól észlelhető, s ha ilyenkor a törvégek egymáshoz surlódnak, jellemző csontrecsegés hallható és tapintható.
 
 

A törések felismerése

A vizsgálat a megtekintéssel kezdődik. Végtagsérülés esetén összehasonlítjuk a sérült oldalit az ép oldalival. Tapintással észleljük a kóros mozgathatóságot, a direkt és indirekt nyomással kiváltható panaszokat, csontrecsegést, vérömlenyeket, lágyrészek közé kórosan kikerült levegőgyülemet. A fizikális vizsgálat után kerül sor a röntgenvizsgálatra. Legalább két, egymásra merőleges irányú röntgenfelvételt kell készíteni. Sok esetben a típusos kétirányú felvételek sem adnak megbízható felvilágosítást, ilyenkor többirányú vagy célzott speciális felvételek szükségesek. Hasznos segítséget jelentenek az összehasonlító felvételek, melyek a sérült oldalival azonos helyzetbe hozott ép oldalról készülnek. A boka vagy térdízület rése kórosan felnyithatóvá válik ízületi szalagok szakadásakor, ami a kóros elmozgathatóság legnagyobb mértékű pontján készült, ún. tartott röntgenfelvételekkel bizonyítható. Bizonyos csontok repedése, elmozdulás nélküli törése sokszor még nagyított felvételeken sem ismerhető fel közvetlenül a sérülés után. Ilyenkor 8-10 nap múlva a felvételt meg kell ismételni. Ebben az esetben a repedés a törési felszínek felszívódása folytán kiszélesül és a típusos felvételen is nagy biztonsággal felismerhetővé válik.

 
 
A törések kezelése
A törése kezelésére kétféle módszer alakult ki: a konzervatív töréskezelés valamint az operatív (műtéti) kezelés.
 

Az ún. konzervatív kezelés módszere vértelen úton éri le a törések helyretételét és rögzítését.

A konzervatív kezelés lényege az elmozdulás mielőbbi megszüntetése, a helyretett törés megszakítás nélküli, tartós rögzítése a csontos gyógyulásig, és a rögzítés nélkül hagyott testrészek mielőbbi aktív működtetése (torna, mozgásgyakorlatok).

  1. Stabil törések Haránt, csipkés felszínű törések esetén a rögzítést gipszsínekkel biztosítjuk, melyek a végtag körfogatának csak egy részére terjednek ki. A törés után 1-3 napig a végtag duzzanata fokozódhat rögzítésben is, ezért a gipszkötés lazítására akár többször is szükség lehet. Fontos a rögzítés alatti testrész ellenőrzése, a hideg, sápadt, duzzadt bőr keringési zavar jele lehet. Az érzészavar, zsibbadás nyomási tünet. Ezekben az esetekben a gipszrögzítést lazítani vagy cserélni kell.

  2. Instabil törések Ferde, spirális, darabos törés esetén a törés elmozdulása húzással megszüntethető, de a húzás elengedésével az egymás melletti elcsúszásra hajlamos törési felszínek nem akadnak össze mint a stabil törések esetében, így az izomtónus hatására ismét elmozdulnak. A helyretétel fenntartására tartós húzókezelésre (extensio) van szükség. E módszert főleg az alsó végtagon alkalmazzák.
 
A töréskezelés másik módszere az operatív kezelés. Ennek lényege, hogy mind a stabil, mind az instabil törést feltárva, szem ellenőrzése mellett közvetlenül vagy televíziós képerősítő röntgenberendezés segítségével feltárás nélkül, fedetten helyreteszik és szövetbarát fémanyaggal műtétileg rögzítik a törtvégeket. Ez az eljárás (ostheosynthesis) olyan szilárd rögzítést biztosít, hogy a műtéttel elért belső stabilitás a végtag aktív mozgását rögtön lehetővé teszi, s a külső rögzítés feleslegessé válik.
 
A korszerű töréskezelés három alapelv pillérén nyugszik (3 R).
  1. Repozíció (helyretétel). A törés pontos helyretétele után gyógyul meg leghamarabb.
  2. Retentio (helyben tartás). A helyretett törést helyén tartva kell rögzíteni a csontos gyógyulásig.
  3. Rehabilitáció (utókezelés). A végtag működőképességét, funkcióját meg kell tartani a kezelés folyamán, illetve mielőbb helyre kell állítani. Ennek fő eszköze az aktív mozgás gyakorlása.
 
A törések elsősegélye
 
A szakszerű elsősegélynyújtás fontossága nagy. Kihat a sérült további sorsára. Helyes alkalmazásával veszélyes szövődmények (shock, vérzés, fertőzés) előzhetők meg.

 

Zárt törés esetében a sérült végtagot rögzítjük és a sérültet fájdalomcsillapítóval látjuk el. A felső végtagot sínezzük, felkötjük, a törzshöz pólyázzuk. Az alsó végtagot rögtönzött sínekkel (deszka, seprűnyél, síléc) rögzítjük, és szükség szerint az ellenoldali áp végtaghoz pólyázzuk. Gerinctörés gyanúja esetén az egész test alá helyezett deszkával érhetünk el ideiglenes rögzítést, ez ajánlott medencetörés esetében is.

Nyílt törés esetében a sebre ne tegyünk semmit (pl. sebhintőport), hanem steril kötözőanyaggal fedjük le. Külvilágra került, seben kibújt csontrész megtisztításával ne kísérletezzünk, helyretenni ne próbáljuk, hanem adott helyzetben rögzítsük. Ha hosszabb szállításra van kilátás, a felpolcolás ellenére a kötésen átszivárgó törési haematomát védjük a külvilágból az átázott kötésen át bekerülő kórokozók elől, vízhatlan (műanyag) védőréteggel. A nyílt törésre feltett első steril kötést nem szabad az ellátás szakaszain (rendelő, vizsgálóhelyiség, röntgen stb.) lebontogatni, csak a műtőben, steril körülmények között eltávolítani. Így védekezhetünk eredményesen a nyílt törés vagy ficam kórházi fertőződése ellen.
Törést szenvedett sérültek szállítása kíméletesen történjék, megfelelő elhelyezésben, rögzítés, fájdalomcsillapítás mellett. Mindezek nélkül a szállítás traumája fokozhatja a dérülés helyi kiterjedését, másodlagos elmozdulások jöhetnek létre a törésben, másodlagos ér- és idegsérülések keletkezhetnek.
 
 
Ízületi sérülések
 
Az ízületi sérülések típusai a következők:
  1. Zúzódás (contusio) az ízületet ért direkt trauma. Vérömlennyel, duzzanattal, fájdalommal jár. Kezelés: nyugalomba helyezés, sz.e. borogatás, jegelés.
  2. Rándulás (distorsio) indirekt trauma hatására jön létre. Szalagmegnyúlással járhat, kezelésében a rögzítés a döntő.
  3. Szalagszakadás esetén az ízület instabil, szubluxálható. Főként boka-, térd-. Könyök- és vállízületben alakulhat ki. Kezelés: legtöbbször műtétet igényel.
  4. Ficam (luxatio) során az egyik ízületi vég normális helyét elhagyja, és rendellenes helyen rögzül.
 
Ficam (luxatio)
 
Az a kóros állapot, melyben az egyik ízületi vég normális helyzete tartósan megváltozik oly módon, hogy helyét elhagyja. Sérülés esetén ez az állapot az ízület lágyrészeinek (tok, szalagok) szakadásával, s az ebből eredő bevérzéssel jár. Részleges vagy másképpen félficam (subluxatio) esetében az ízületi felszínek nem a megfelelő módon érintkeznek. Teljes ficam (luxatio completa) esetében az ízvégek teljesen eltávolodnak egymástól. A ficam irányát a distalis (testtől távolabb fekvő) ízvég elmozdulási iránya szabja meg.
 
Keletkezésük szerint veleszületett (kongenitális) és szerzett ficamokat különböztetünk meg. A kongenitális ficamok oka az ízület fejlődési zavara. Ez leggyakrabban a csípőízületben észlelhető, főleg lányokon.
 
A szerzett ficamok eredetük szerint többfélék.

 

Traumás ficamok oka erőművi behatás, mely direkt (közvetlen), de főleg indirekt (közvetetten az ízületre ható) lehet. Főleg a nagyerőkarokon mozgó ízvégű, mozgákony ízületeken fordul elő.

A patológiás vagy spontán ficamok az ízületi végek betegségei miatt kis erőbehatásra, vagy a végtag használata közben spontán keletkeznek.

Külön fogalom a szokványos ficam (luxatio habitualis). Oka vagy az ízület részleges fejlődési zavara, vagy a traumás ficam után maradó ízületitok-lazaság, néha mindkettőt együttesen észleljük. A habituális ficam helyretétele könnyű, néha a beteg mege is elvégzi. Gyakran a vállízületben, ritkábban a térdkalácson vagy az állkapocsízületben fordul elő. Kezelése műtéti.

Ha a ficam nem kerül helyretételre és hetekig kórosan fennmarad, idősült ficamról (luxatio inveterata) beszélünk. Gyógyításához általában műtét szükséges.
A ficamodott csontvég a ráfeszülő bőrt is átszakíthatja, s ilyenkor nyílt ficam (luxatio aperta) keletkezik. Ez súlyos sérülés, a fertőzés veszélye miatt.
A ficamhoz gyakran társul csonttörés. Az elmozdult ízvégek ficam közben egymáshoz feszülnek, a gyengébbik lereped. A megfeszülő szalagok, izmok ficam közben tapadásukat csontdarab formájában kiszakíthatják.
 
A ficam szubjektív tünetei a töréséhez hasonlóak (fájdalom, működési zavar). Kórjelző objektív ficamtünet a rugalmas rögzítettség, melyet a lágyrészek, izmok védekező összehúzódása tart fenn. A sérült ízület fájdalmasan merev, a mozgatási kísérlet fájdalmat vált ki. A ficamos alak- és kontúrváltozások igen jellemzőek, a kórisméhez többnyire fizikális vizsgálat is elegendő. A ficamhoz társult törések viszont csak röntgenvizsgálattal tisztázhatók, ezért helyretétel előtt röntgenvizsgálat mindenképpen szükséges.
 
A ficamok kezelése mielőbbi helyretételből és rögzítésből áll. A vállficam önrepozíciós módszere is ismert. Nem túl fejlett izomzatú, jól kooperáló és jó tűrőképességű betegen tapasztalt szakember érzéstelenítés nélkül is kísérletet tehet a ficam repozíciójára. Nagyobb ízület ficamának helyretételéhez azonban megfelelő izomellazulást biztosító narkózis szükséges. Erőltetett kísérlet töréshez, melléksérüléshez vezethet. A repozíció (helyretétel) eredményét röntgenvizsgálattal kell ellenőrizni. A szakadt ízületi tok, szalagok és lágyrészek gyógyulását megfelelő ideig fenntartott rögzítés biztosítja.
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Fábián Attila - Hajdúszoboszló Major u 21

2014.12.28 00:05

A csontķovács a végtagjaimat kirángatta. Visszaugrottak de most már fájnak és gyenge a tartásuk, vékony az izom. A karom gyenge ès bizonyos nyomást nem bír. Hogy múlhat el a fájdalom?

Dr. Dienes Csaba Emil - Re: Hajdúszoboszló Major u 21

2014.12.28 09:40

Üdvözlöm!
Én keresnék egy jó gyógytornász...

Nagy Gábor - Sajószentpéter

2014.04.05 20:12

Tisztelt Doktor Úr!
Tavaly nyáron rá estem a bal combommal ,egy fatuskóra.Csúnya zúzódás,nagy kék folt.Nem mentem orvoshoz ,elég hamar elmúlt a fájdalom.De egy hete nagyon elkezdett fájni a lában,azon a részen ahol megütöttem ,úgy hogy nem bírtam rá állni ,egy hétig dolgozni sem tudtam menni,és még most is rendesen fáj.
Kérdésem,van összefüggés a tavalyi baleset,és a mostani fájás között?
És használna e ilyen esetben ,egy gyógyfűrdő?

Dr. Dienes Csaba Emil - Re: Sajószentpéter

2014.04.06 15:09

Lehetséges összefüggés. Látatlanban nem nyilatkoznék róla, hogy a gyógyfürdő hasznos lenne-e? Én egy traumatologussal vagy sebésszel konzultálnék.

Kopasz - Budapest

2014.03.27 17:42

Tisztelt Doktor Úr! 2014.03.25én voltam orvosnál a térdemmel mert ráestem. megröhenezték.

Radiológiai vélemény: Bal térde kétíráníú és axaialis felvétel A patella distalis harmnadába számotevő dislocatio nélkül haránttörés.

ez meg mit jelent. elvan törve a térdem v nics szeretnék választ kapni.

elöre köszönöm szépen


Dr. Dienes Csaba Emil - Re: Budapest

2014.03.27 20:04

Igen, el van törve, de nincs számottevően elmozdulva. Az alsó harmadban van a törés.

Sarkany Szabolcs - Romania

2013.08.06 20:00

Udvozlok mindenkit . Penteken mutotek labtoresel 5 helyen tort el alabam ossze csavaroztak, mondhatom eletem egyik legnagyobb fajdalma volt a mutet koveto fajdalom ,de az ahelyzet hogy meg mindig nagy fajdalmam van, es szeretnek segitsegett kerni valami uton modon fajdalmat csilapitani .Koszonom elore is .

Dr. Dienes Csaba Emil - Re: Romania

2013.08.07 14:29

Amennyiben az egyszerű, recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók nem elég hatékonyak, javaslom forduljon haziorvosához! A helyileg alkalmazott hűtés, jegelés is jó hatású.

baroti attila - COVASNA gabor aron ut 23 romania

2013.03.12 12:41

dr ur sieles kozbe eltorot a sip csontom 3 helyen mutve voltam.Mivel kezzeljem hogy hamarabb fel epuljek.Valami kenocsot tessek ajalani.koszonom elore is.

Dr. Dienes Csaba Emil - Re: COVASNA gabor aron ut 23 romania

2013.03.12 19:40

Ha a seb már begyógyult, akkor úgynevezett nonsteroid gyulladáscsökkentőt tartalmazó készítményt érdemes használni, pl. Flector, Fastum gel, stb. De sokkal többet ér a megfelelő fizioterápia és gyógytorna.

dr Csáky Lilla - Budapest Csatarka u.51

2012.09.16 09:27

dr Csáky Lilla - Budapest Csatarka ut 51

2012.09.16 09:03

Hálás Beteg - Tatabánya

2009.06.18 23:01

Tisztelt Doktor Úr!
Töréssel párosuló kisujj-ficamom miatt sokat keresgéltem az interneten, de ilyen részletes, mégis érthető leírással nem találkoztam!
Köszönettel:
G.