Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

STROKE (agyérbetegség, gutaütés, agyér-katasztrófa)

2008.11.26
STROKE
(agyérbetegség, gutaütés, agyér-katasztrófa)
 
Az emberi szervezet minden szervét és szövetét vér látja el oxigénnel és tápanyagokkal, és a vér szállítja el tőlük a salakanyagokat. Így van ez agyunknál is. Az agyunkat alkotó idegsejtek azonban rendkívül érzékenyek, oxigénigényük nagyon magas. Oxigénhiány (a vérellátás megszűnése) következtében 5-6 percen belül a károsodásuk visszafordíthatatlan és az idegsejtek elpusztulnak.
 
 Stroke-nak, azaz agyérbetegségnek nevezzük az agyi vérellátó rendszer hirtelen, katasztrófaszerűen kialakuló károsodásokat, illetve az ezzel kapcsolatban kialakult kórképeket. Magyar köznyelvi megfelelői a szélütés, gutaütés, agyi érkatasztrófa, agyérgörcs kifejezések.
 
Az agyérbetegségek fajtái:
  • Vérzéssel járó agyérbetegségek: az agyi érpálya valamelyik helyen megszakad, és a vér az erekből kiáramolva az idegszövetbe törve roncsolja azt.
o   agyvérzés, állományvérzés
o   subarachnoidealis (lágy agyhártya alatti) vérzés
  • Vérellátási zavarral járó agyérbetegségek (agylágyulás, ischaemiás stroke, agyinfarktus): az agyi erek beszűkülése, elzáródása miatt az általuk ellátott agyállomány nem kapja meg a működéséhez szükséges vérmennyiséget.
 
 
 Gyakoriságát tekintve a stroke világszerte és Magyarországon is a harmadik leggyakoribb halálok a szívinfarktus és a daganatos betegségek után. Rokkantság a legnagyobb számban e betegségcsoport következtében alakul ki. Magyarország az európai átlaghoz viszonyítva lényegesen kedvezőtlenebb helyen szerepel. Férfiak esetében több mint négyszer, nők esetében több mint háromszor gyakoribb a stroke miatti halálozás, mint Nyugat-Európában. (30 évvel ezelőtt a különbség mindkét nem esetében 1,4-szeres volt!)
 
 
 Az agyi erek elváltozásai, betegségei túlnyomórészt a szervezet általános érbetegségeinek részjelenségei. Az érfalban zsír és mész rakódik le: az erek fala megvastagodhat; az erek falán vérrög keletkezhet; az érfal meggyengülhet és megrepedhet
 .
·         Érfalvastagodás: Az emelkedett vérnyomás követeztében az érfalban lévő izmok elveszítik rugalmasságukat, melyet az erek falának megvastagodása követ. Ezek következtében az erek belső átmérője szűkül és csökken a vérátáramlás.
·         Vérrögképződés: Elsősorban a túl magas vérnyomás következtében az erek fala károsodik. Zsírok, koleszterin és mész rakódik le és meszes plakkok képződnek. Ezeken a plakkokon vérsejtek tapadhatnak meg és vérrög keletkezhet. Ez egyrészt a képződés helyén elzárhatja az eret, másrészt leszakadva egy másik, kisebb átmérőjű érben elakad és elzárja azt. Ilyen vérrög képződhet a szívben vagy a fő nyaki ereken is.
·         Érrepedés: Néha a véráramlás elég erős ahhoz, hogy a meggyengült érfalat megrepessze. Ha ez bekövetkezik, vér lép ki a nyíláson a környező szövetekbe és roncsolja azokat.
 
 

 Az emberi agy területekre osztható, minden területnek megvan a saját feladata. Vannak területek, amelyek a beszéd megértéséért, vannak, amelyek a beszédért, a mozgásért, az érzékelésért stb. felelős. Ha adott terület vérellátása zavart szenved, károsodik az agy ennek megfelelő része is. Az agyérbetegség tünetei attól függenek, melyik agyterületet ért károsodás: a beszédközponté beszédzavarhoz, az egyensúlyközponté egyensúlyzavarhoz stb. vezet. A tünetek különbözőképpen keveredhetnek is egymással.

Beszédzavar, féloldali gyengeség, nyelészavar, súlyos egyensúlyzavar, eszméletvesztés esetén azonnal mentőt kell hívni!

 
 Rizikófaktoroknak azokat a tényezőket nevezzük, amelyek fennállása esetén valamely betegség kifejlődésének veszélye megnövekszik. Az agyi érbetegségek rizikófaktorai megegyeznek az általános érbetegség, általános érelmeszesedés rizikótényezőivel. A rizikótényezőket osztályozni szokták: vannak olyan rizikótényezők, amelyek befolyásolhatók, és vannak amelyek nem befolyásolhatók.
 
 
  • Nem befolyásolható rizikófaktorok
Ø Életkor: Az életkor előrehaladtával növekszik az agyérkatasztrófa bekövetkeztének veszélye
Ø Nem: Férfiaknák gyakoribb a stroke kialakulása.
Ø Általános érelmeszesedés: Korábbi átmeneti agyi vérkeringészavar, végtagok érszűkületei, korábbi szívinfarktus fokozott kockázatot jelent.
Ø Családi kórelőzmény: Vérszerinti rokonok között előforduló agyi érbetegség, amely az esetleges hajlamot jelezheti.
A nem befolyásolható rizikófaktorok a veszélyeztetettségre hívják fel a figyelmet, fokozott odafigyelésre és óvatosságra intenek. A rizikócsoportba tartozó egyének fokozott orvosi ellenőrzést igényelnek!
 
  • Befolyásolható rizikófaktorok
Ø DOHÁNYZÁS érelmeszesedésre, érszűkületre is hajlamosít
Ø MAGAS KOLESZTERINSZINT a túlzottan zsíros táplálkozás a vér zsírszintjét kedvezőtlenül befolyásolja. A koleszterin az erek falában lerakódva beszűkíti azokat, továbbá elősegíti a meszes plakkok kialakulását.
Ø MAGAS VÉRNYOMÁS az erek falát károsítja és hajlamosít a meszes lerakódások kialakulására.
Ø CUKORBETEGSÉG A kezeletlen vagy rosszul kezelt cukorbetegség esetében az érfalak károsodása fokozódik.
Ø ELHÍZÁS, MOZGÁSSZEGÉNY ÉLETMÓD A vérzsírok szintjének emelése révén elősegíti az érelmeszesedést.
Ø TÚLZOTT ALKOHOLFOGYASZTÁS A napi két egységnyinél több ital elősegíti az érbetegségek kialakulását. (Egy egység ital: 1 üveg sör vagy 2 dl bor vagy fél dl tömény)

A befolyásolható rizikófaktoroknak az a jelentősége, hogy az életmód, a szokások továbbá gyógyszeres kezelés során befolyásolhatók, és így az agyérbetegségek kialakulásának veszélyei csökkenthetők.

 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.