Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Sebek

2009.02.04

 

A SEBEK KLINIKUMA
 
SEBEK: A szervezetet alkotó szövetek külső behatásra bekövetkező folytonossági hiányai. A műtéti sebek kivételével véletlen vagy szándékos sérülés következményei.
 
  •  Külső sebek a bőr és a külvilággal közvetlenül érintkező nyálkahártya sebei.
  • Belső sebek a kültakaró sérülése nélkül bekövetkező, a belső szerveken keletkezett sebek.

 

  •  Egyszerű, felszínes sebek: a sebzés csak a bőrre és a bőr alatti kötőszövetre terjed.
  • Szövődményes, mély sebek: a sebzés a bőr alatti kötőszövetnél mélyebbre hatol és más szervek is sérülnek (izompólya, izom, ér, ideg).

 

  • Penetráló seb: a sérülés következtében egy testüreg is megnyílik (pl. koponya, hasüreg, izület).
  • Perforáló seb: a sérülés következtében üreges szerv nyílik meg (pl. húgyhólyag, gyomor, bél, epehólyag).
 
A sebek megjelenési formái a sérülés körülményeitől függenek: a seb alakja, nagysága, mélysége, a sebszélek helyzete a sérülést okozó behatástól és a sebzés irányától függ.
 
Sebzés jellemzői:
  • Vérzés: külvilág felé, vagy a testüregekbe, szövetek közé. Lehet artériás, vénás vagy parenchymás jellegű, általában kevert típusú.
  • Sebfájdalom: részben az idegsérülések (bőrideg, kisebb-nagyobb idegszálak sérülésének) következményei
  • Funkciókiesés: aseb kiterjedésétől és elhelyezkedésétől függ, izom-, in-, idegsérülés vagy csonttörés következménye.
 
A SEBGYÓGYULÁS
A sérülések következtében kialakult anyaghiányokat és folytonossághiányokat a szervezet saját anyagának újratermelésével igyekszik helyreállítani. Ez a folyamat a sebgyógyulás.
 
Pörk alatti sebgyógyulás
Sarjszövetes sebgyógyulás 
  • Elsődleges sebgyógyulás (sanatio per primam intentionem) során nincs sarjszövetképződés, a sebgyógyulás a sebszélek felől indul meg. Így gyógyulnak a pontosan illeszkedő, nagyobb szövethiánnyal nem járó sebszélek, fertőzéstől mentes sebek.
  • Másodlagos sebgyógyulásról (sanatio per secundam intentionem) beszélünk olyan esetekben, amikor a sebgyógyulás folyamán sarjszövet képződik, a seb gyógyulása a sebalapon kezdődik. Így gyógyulnak a roncsolt, tátongó szélű, erősen fertőzött sebek. A heg merevebb és hiányoznak a másodlagos elemek (szőrtüsző, verejtékmirigy), mivel ezek nem regenerálódnak.
 
A SEBELLÁTÁS ALAPELVEI
A sebgyógyulás szempontjából döntő az első ellátás technikája és időpontja. Tudományosan megalapozott gyakorlati tapasztalatok alapján alakultak ki a sebellátás alapelvei:
  1. Gyakorlatilag minden sérüléskor kerülnek kórokozók a sebbe, melyek az első órákban a sebfelszínen maradnak és így mechanikusan –a sebszélek kimetszésével- eltávolíthatók.
  2. A sérült, roncsolt szövetrészeket is el kell távolítani, hogy a seboldalakon funkcionálisan ép szövetek maradjanak.
  3. Gondos vérzéscsillapítás. A sebüregben felszaporodó vér feszülést okoz, amely rontja a szövetek vérellátását, azonkívül jó táptalajt jelent a baktériumok számára.
  4. A sérült testrész nyugalomba helyezése.
 
 
 
A SEBGYÓGYULÁS ZAVARAI
A sebbe baktériumok juthatnak a sebzéskor, a sebellátás során kívülről, vagy a szervezet fertőzéses gócából a vérárammal.
 
A sebben ilyenkor gyulladásos jelenségek alakulhatnak ki:
  • Fájdalom (dolor)
  • Duzzanat (tumor)
  • Meleg tapintat (kalor)
  • Bőrpír (rubor)
  • Sebváladék
 
Ezek a helyi jelenségek az idő előrehaladtával fokozódhatnak és általános tünetek is kísérhetik:
  • Hidegrázás
  • Lázkiugrás, fűrészelő lázmenet
  • Rossz közérzet és rossz általános állapot
  • Környéki nyirokcsomók tapinthatóvá válnak, vörösen kirajzolódik a nyirokér (nyirokcsomó- és nyirokér-gyulladás)
  • A vérben a fehérvérsejtek felszaporodnak, gyorsul a vörösvérsejt-süllyedés, hosszú fennállás esetén vérszegénység is kialakulhat.)
 
A gyulladásos sebek sebészi feltárást és kezelést igényelnek, a sterilitás szabályait szigorúan be kell tartani. A váladékot le kell bocsátani, és bakteriológiai vizsgálatra küldeni. Az elhalt szövetrészeket eltávolítják, a sebet baktériumokat elpusztító oldattal átöblítik, a sebalapra dréncsövet helyeznek és a sebet nyitva kezelik. Antibiotikum kezelést indítanak, amelyet a bakteriológiai lelet megérkezése után célzottanfolytatnak.
Agresszív kórokozó vagy annak toxinja bejuthat a vérkeringésbe és vérmérgezést (szepszist) okozhat. Tünetei: hullámzó lázmenet, emelkedett pulzusszám, szapora légzés, elesett állapot, magas fehérvérsejt szám, gyorsult süllyedés, máj- és lépduzzanat. Legyengült szervezet és nagyszámú erős fertőzőképességű kórokozó esetén súlyos életveszélyes állapot, megfordíthatatlan folyamat alakulhat ki. Súlyos máj- és vesekárosodás, légzési- és keringési elégtelenség léphet fel.
 

 

SEBÉSZETI FERTŐZÉSEK KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI

Általában komplex feladat, amely konzervatív és sebészeti eljárásokat egyaránt magában foglal.
  1. konzervatív kezelés
  • hidegborogatás, jégtömlő
  • meleg borogatás (mélyebb fertőzéseknél, beolvadás elérésére)
  • párakötések
  • (antibiotikumok adása)
 
  1. sebészi kezelés a gennyes folyamat elhatárolására, terjedésének megakadályozására:
  • genny kiürítése és elfolyásának biztosítása: az asepsis szabályainak betartásával a fertőzött sebe és tályogok megfelelő időben történő feltárása és az elhalt szövetek eltávolítása, a seb drenálása
  • a beteg terület nyugalomba helyezése (pl. végtagpolcolás, gipszsín)
 
 
 
 
A SEBEK (MECHANIKUS SEBEK) FAJTÁI
A sebek a szervezetet alkotó szövetek külső behatásra bekövetkező folytonossági hiányai. Eredetük szerint megkülönböztetünk mechanikai, termikus (hőhatásra kialakuló), kémiai és sugárzás okozta sebeket.
 
MECHANIKUS SEBEK
Keletkezési mechanizmusuk szerint osztályozzuk, típusai:
  1. Szúrt seb (vulnus punctum)
  2. Metszett és vágott seb (vulnus scissum et caesum)
  3. Zúzott seb (vulnus contusum)
  4. Szakított seb (vulnus lacerum)
  5. Harapott seb (vulnus morsum)
  6. Lőtt seb (vulnus sclopetarium)
 
 
 
  1. Szúrt seb (vulnus punctum) Akkor keletkezik, ha hegyes eszköz vagy tárgy fúródik a szövetekbe, szervekbe. Az erőbehatás nagyságától és az eszközök alakjától függő szúrcsatorna éles szélű, különböző mélységű, általában kevéssé vérzik, hacsak nagyér sérülést nem okozott a szúrás. A szúrás következtében rendszerint kórokozók is bejutnak a szúrcsatornába, néha a sérülést okozó tárgy beletörhet a sebbe. A sebbe jutott anaerob kórokozók, illetve az idegentest súlyos fertőzési forrást jelenthetnek. Igen nagy veszélyt jelentenek a szándékosan elkövetett szúrási sebzések, mert a szúró eszköz életfontosságú szerveket, képleteket érhet (fej, nyak, mellkas, hasüreg).
Ellátás: az egyszerű szúrt seb ellátása nem jelent nagy problémát. A sebben maradt idegentestet el kell távolítani, a sebet nyitva kell kezelni. Szövődményes sebek esetén az ín-, ideg-, ér-, zsigeri sérülések felismerése és ezek minél korábbi ellátása szükséges. A hasfalon áthatoló szúrt seb abszolút műtéti indikáció, ilyenkor laparotomia szükséges. Mellkasi szúrás thoracotomiát igényel. Az anaerob fertőzés veszélye miatt minden esetben kötelező a tetanus védőoltás
 
  1. Metszett és vágott seb (vulnus scissum et caesum) akkor keletkezik, ha ék alakú, éllel bíró eszköz okozza a sérülést. Íha az eszköz éle a szövetekbe hatoláskor a bőrfelszínnel párhuzamosan is elmozdul, metszett sebről, ha az erőbehatás a bőrfelszínre merőleges, vágott sebről beszélünk.
Az egyik leggyakrabban előforduló sebzéstípus. Viszonylag nagy sebfelszínek keletkeznek, a sebszél sima szélű, a seb tátong, ék alakú, általában erősen vérzik.
Ellátás: a nem szennyezett kisebb vágott sebek sebkimetszés nélkül is zárhatók. Nagyon szennyezett, valamint 24 órán túli sérülés esetén sebkimetszést kell végezni, elsődlegesen halasztott varratot kell alkalmazni.
Külön említést érdemelnek a csuklótájék, a tenyér és a kéz ujjainak sebei. Feltétlenül tisztázni kell az esetleges ér-, ín- és idegsérüléseket, melyek szakszerű ellátása kézsebészeti ismereteket igényel.
 
  1. Zúzott seb (vulnus contusum) Tompa erő behatására keletkező seb (ütés, összenyomatás okozza). A hirtelen összenyomatás hatására a bőr és a bőr alatti zsírszövet megreped. A seb alakja szabálytalan, a seb falai egyenetlenek, a szövetekben véres beivódás figyelhető meg. A szövetroncsolás nagyfokú, ez a fertőzés szempontjából jelentős, mert az életképtelen szövetek jó táptalajt jelentenek a baktériumoknak. A zúzott sebzés legenyhébb formája a horzsolás (abrasio), amikor a zúzott terület fölött nagyobb terjedelmű hámhiány alakul ki. Karcolás (excoriatio) alakul ki, ha a hám legfelső vékony rétege nem dörzsölődik le. Ha a horzsolás nagyobb fokú, helyenként a bőr irharétege is átszakad, horzsolt sebről (vulnus abrasum) beszélünk. A zúzott sebzés legsúlyosabb formája a roncsolódás. Leggyakrabban közlekedési vagy ipari balesetek kapcsán jön létre, főleg a végtagokon.
Ellátás: a horzsolás és a karcolás különleges ellátást nem igényel. A zúzott-roncsolt sebek esetén sebkimetszést végeznek, hogy roncsolt szövetrészek ne maradjanak vissza. A szabálytalan, zegzúgos sebszéleket úgy alakítják, hogy feszülésmentesen zárhatók legyenek. Gyakran drenálni kell ezeket a sebeket. Kiterjedt, roncsolódásos végtagsérülés esetén néha amputációra kényszerül a sebész.
 
  1. Szakított seb (vulnus lacerum) Súlyos, roncsolódásos sérülés, hirtelen nagy, húzó irányú erőbehatásra keletkezik. Gyakori ipari, mezőgazdasági balesetek során, akár egész végtag is leszakadhat.
Ellátás: függ a sérülés kiterjedésétől és elhelyezkedésétől. Néha csak a traumás amputáció befejezése a sebész feladata, de néha lehetséges a leszakadt végtag replantációja.
 
  1. Harapott seb (vulnus morsum) A sérülés okozója ember vagy különféle állatok fogazata. A legváltozatosabb sebformákkal találkozunk a harapási sérüléseknél. A sérülést a fogak által kifejtett összeszorítás és az ehhez társuló szakító, tépő erő okozza. Veszélyes a fertőzés. Idegentest bennmaradása, mérgező anyagok bejutása miatt.
Ellátás: A harapott sebet mindig erősen szennyezettnek kell tekinteni, ezért alapos sebrevíziót kell végezni. A szükségesnek megfelelő sebkimetszés után a sebet nyitva kell hagyni. A tetanus veszélye mellett gondolni kell a veszettséggel történő fertőződés lehetőségére is.
 
  1. Lőtt seb (vulnus sclopetarium) Különböző lőfegyverekből a testbe röpített szilárd testek, lövedékek okozzák. A lövedék áthatol a szöveteken, lőcsatornát képez. Robbanó hatása a környező területeken szövetroncsolást okoz. Az így keletkezett sebek gyakorlatilag mindig fertőzöttek. A sérülés súlyossága a károsodott szervek életképességétől függ; egyszerű elváltozástól életveszélyes állapotig mindenféle szövődmény kialakulhat a lőtt seb nyomán.
Ellátás: Alapvető szabály, hogy a lőtt sebet a sebellátás után mindig nyitva kell hagyni. Testüreget ért sérülést zárni kell, de a bőrsebet itt is nyitva kell ahygni. Gondolni kell a lövési sérülések tetanus és gázgangréna fertőzésének veszélyére.
 
 
 
 
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS SÉRÜLÉSEK ESETÉN
Megfelelő feltételek hiányában a beavatkozás a közvetlen életveszély elhárítására, a további sérülések és szövődmények megelőzésére szorítkozzon. Ne gátolja a későbbi végleges szakellátást. Legfontosabb mozzanatai:
  1. a beteg biztonságba helyezése és az eset gyors felmérése
  2. a légzés ellenőrzése
  3. a keringés ellenőrzése (szükség esetén mesterséges lélegeztetés és szívmasszázs)
  4. a nagy vérzések csillapítása (kompresszió, leszorítás, nyomókötés)
  5. a nagy sebek befedése (fedőkötés)
  6. a törött végtagok rögzítése
  7. a sérült felkészítése a szállításra
 
 
A SEBEK ELSŐ ELLÁTÁSA (ideiglenes sebellátás)
A leggyakoribb elsősegély-nyújtási feladat. Célja a másodlagos fertőzések megelőzése és a sérült terület előkészítése a végleges ellátáshoz.
Kivitelezése: a ruházat eltávolítása a seb környékéről; a seb környékének megtisztítása (alkohollal vagy sebbenzinnel); a seb fedése steril gézlappal. Nagyobb vérzés esetén nyomókötés felhelyezése.
Ne nyúljunk a sebbe kézzel vagy nem steril eszközzel, ne öblögessük a sebet vízzel, ne szórjunk a sebbe hintőport, ne helyezzünk bele tampont, kenőcsöt, vattát!
 
 
HŐHATÁS OKOZTA SÉRÜLÉSEK
 
ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK
Az égési sérülések különleges helyet foglalnak el a sebészeti munka területén. A kivátó okok között forró vagy égő folyadékok, láng, gőz, forró szilárd anyagok, továbbá sugárzó hő és energia, valamint elektromos áramhatás és vegyi anyagok szerepelnek.
Az égés okozta bőrkárosodás a hőhatás időtartamától és hőfokától függ. Ettől függően a károsodás felszínes vagy mélyebb rétegeket érint. Aszerint, hogy az égési szövetpusztulás milyen mélyre terjed, az égés súlyosságának különböző fokozatait ismerjük.
  1. Elsőfokú égés. Az égés a hámra lokalizálódik, csupán az epidermis károsodik. Fájdalmas bőrpír, mérsékelt ödéma, enyhe fájdalom jellemzi. 5-7 nap alatt magától gyógyul.
  2. Másodfokú égés. A bőr mélyebb rétegeire is ráterjed. Felületes másodfokú égés esetén a hám elhalt, az irha ép, mély másodfokú égés esetén az irha egy része is elhal. Fő tünetei a bőrpír, hólyagképződés, ödéma (mély másodfokú égésnél ezeken kívül sápadt irha, száraz fehér bőr). Enyhébb esetekben kb. két hét, mélyebbre terjedő sérülés esetén 3-4 hét alatt hámosodik az érintett terület.
  3. Harmadfokú égés. A bőr teljes vastagságában elhal (elhalt hám + elhalt teljes irha).
  4. Negyedfokú égés esetén még mélyebb a sérülés, mélyebb szövetek is elhalnak (bőr + izom, csont stb.).
 
Az égés nem csupán a bőr betegsége. A sérülés az egész szervezetet érinti, ez adja a jelentőségét, súlyosságát. Égés következtében károsodnak a bőr leglényegesebb funkciói: a hő- és vízveszteség, valamint a bakteriális invázió elleni védelem.
Égés után fokozódik a párolgás útján végbemenő vízvesztés, melyet nagy hővesztés is kísér. A mélyre terjedő égés helyén súlyos baktérium invázió alakulhat ki. Súlyos szeptikus szövődmények forrása lehet a károsodott bőrfelszín. Az égés helyén és környezetében a kapillárisok áteresztőképessége is fokozódik, plazmaveszteség csökkenti a keringő folyadékmennyiséget. A keringő vörösvérsejtek is megkevesbednek, így az oxigéntranszport tovább károsodik.
Az égési sérülést követően tehát gyorsan csökken a keringő vér térfogata a fokozott párolgás és a kapillárisok áteresztőképességének fokozódása által okozott plazmaveszteség következtében. Ez a térfogatcsökkenés annál jelentősebb, minél súlyosabb az égés. Hypovolaemiás sokk veszélye fenyegeti a beteget a súlyos égéskor. Az égésbetegség további lefolyásában anyagcsere-változások is nehezítik a beteg sorsát, valamint jelentős máj- és vesekárosodás alakulhat ki. A májműködés zavarának, valamint az energia és fehérje hiányának következtében az immunapparátus is csökkent működésű, ez az oka a fertőzések elleni gyengébb ellenálló képességnek.
 
Az égési betegség lefolyásában több szakaszt különbözetünk meg:
  1. Sokk időszaka A felnőttek 20%-nál nagyobb kiterjedésű égése esetén a hypovolaemia (test víztartalmának csökkenése) és fájdalom következtében alakul ki.
  2. Toxaemia időszaka 2. naptól az első hét végéig. A sérült szövetekben keletkezett toxikus anyagok és bomlástermékek a keringésben jutnak. Magas láz, nyugtalanság, súlyos szervi károsodások jellemzik ezt a szakaszt (elsősorban máj- és vesekárosodás figyelhető meg).
  3. Szepszis időszaka Az elhalt szövetek felől a kórokozók és toxinjaik árasztják el a szervezetet és súlyos szeptikus állapotot hoznak létre.
 
Égési sérülések ellátása, kezelése. Az égésbetegség súlyosságának megítéléséhez, valamint a megfelelő kezelés elindításához lényeges ismerni, hogy a testfelszín hány százaléka égett. Segít ebben az ún. „9-es szabály”: (tenyér: egy százaléknyi terület, így fej 9%, felső végtag 9%, alsó végtag 18%, törzs 36%, lágyék 1%).
Felnőttkorban 20%-os égés már súlyos károsodást jelent. Csecsemő és kisgyermekkorban már a 10%-os égés is igen veszélyes.
 
  1. Az égett sérült kezelésében nagyon lényeges az elsősegélynyújtás. Az egyetlen, valóban hatásos elsősegély az égett bőrfelület azonnali lehűtése hideg vízzel. Ezzel a szövetelhalás mélységi kiterjedését eredményesen lehet csökkenteni, ugyanakkor a fájdalom is mérséklődhet.Következő teendő a seb védelme a felülfertőződés ellen. Tiszta fedőkötés, ennek hiányában tiszta vasalt fehér anyag is jó szolgálatot tesz. Gyermekek. Idős emberek 5%-nál, felnőttek 10%-nál nagyobb égési sebe kórházi ellátást igényel a lehető legrövidebb időn belül.Apróbb termikus háztartási baleseteket ambulánsan is lehet kezelni. Az első ellátás lényege a lemosás után a feszülő bullák eltávolítása. A sebet Oxycort, Panthenol spray-vel vagy merbromin oldattal és steril fedőkötéssel látják el. Tetanus adása kötelező.

  2. Az égett beteg végleges ellátása intézetben történik. A súlyos égési sérülés gyógyszeres kezelésének három fő eleme: a) a kezdeti és a későbbi folyadékveszteség pontos pótlása, b) a sebfelszín fertőződése, illetve ennek következményei elleni küzdelem, c) a szervezet energia-, valamint fehérjeegyensúlyának fenntartása. Mindez arra szolgál, hogy a sérült, elpusztult bőrterület pótlásra alkalmassá váljék, ill. a bőrhiányok spontán előfeltételeit megteremtsék.

     

  3. Folyadékterápia. A sokkos és sokkveszélyeztetett, égett beteg számára a folyadékpótlás a legfontosabb teendő. Égési sérülés esetén kolloid- és elektrolitoldatokat használnak.

     

  4.  Az égési seb ellátása. A közvetlen életveszélyt a sokk jelenti, ennek kezelése az elsődleges. A helyi kezelés csak akkor kezdhető, ha a beteg általános állapota ezt már megengedi. Az égési seb nagyon fájdalmas, ezért fontosa a fájdalom csillapítása. Az első sebellátás célja a fertőzési lehetőség minimumra csökkentése, ezért a sebellátást steril körülmények között kell végezni. A sebet minden szennyeződéstől, elhalt szövetrészlettől meg kell tisztítani. A kialakult bullákat meg kell nyitni, el kell távolítani. A sebfelületet híg, antiszeptikus oldattal leöblítik és steril fedőkötéssel látják el. A nem teljes vastagságú bőrelhalással járó égési sebeket (másodfokú égés) kezelik elsősorban konzervatív úton, a harmad- és negyedfokú égést szenvedett bőrfelületen műtétet kell végezni: necrectomiát (elhalt részek kimetszését) és sebfedést. A konzervatív kezelés lehet nyitott (kötés nélküli) vagy zárt (kötéses).
 
Égett betegek ellenőrzése, ápolása. Az égésbetegség lefolyását, alakulását állandóan figyelemmel kell kísérni. Rendszeres vérnyomás- és pulzusmérés, a bevitt energia és folyadék mérése, az állandó katéteren át ürített vizelet mérése, hőmérséklet ellenőrzése, rendszeres laboratóriumi vizsgálatok végzése szükséges a gyógyulás érdekében. Elengedhetetlen a gondos ápolás. Az állandó plazmaszivárgás, sebváladékozás rendszeres kötés- és ágyneműcserét és fertőtlenítést igényel. Gondos és óvatos mosdatás, száj- és szemápolás, decubitus elleni védekezés, vizelet- és székletürítés segítése könnyíti a súlyos beteg terheit. A figyelmes foglalkozás, törődés, odaadás sokat segít a beteg felépülésében. Minden tevékenykedés közben be kell tartani az asepsis szabályait, melynek célja nemcsak a fertőzések elkerülése, hanem a tovaterjedés megelőzése is.
 
 
FAGYÁSI SÉRÜLÉSEK
A fagyás súlyossága függ a hatást okozó hőmérséklettől, a hidegbehatás tartamától. A hideghatás következményei egyrészt az egész test lehűlésében, másrészt helyi elváltozásokban nyilvánulnak meg. A keletkezett szövetsérülés lehet egyenes következménye a hideg hatásának. A mélyen fagypont alatti hőmérséklet a sejteken belüli víz megfagyását, a sejtek elhalását okozzák. Az esetek többségében azonban nem ez a fagyási sérülések létrejöttének mechanizmusa. A hideg hatására szervezeti válaszként bekövetkező érösszehúzódás a kapillárisok, majd a venulák thrombosisához vezet.
 
A fagyási sérülésnek négy fokozatát különböztetjük meg.
 
  1. Első fokú fagyás esetén a bőr szederjesvörös. Pár óra múlva a fagyott rész ödémássá válik. Szubjektíve égő érzés jelentkezik. A folyamat reverzíbilis, visszafordítható. Felmelegítésre égető fájdalom, vérbőség kíséretében az érzés visszatér. A bőr lehámlik, a folyamat gyógyul.

     

  2.  Másodfokú fagyási sérülésre hyperaemia (vérbőség), ödéma, majd bullaképződés (hólyagképződés) jellemző. Az ödéma egy hét alatt eltűnik, a hólyagok 2-3 hét alatt beszáradnak és fekete pörköt képeznek.

     

  3.  Harmadfokú fagyás esetén a bőr teljes vastagságában sérül. Az egész fagyott testrész ödémássá válik. Az ödéma egy hét alatt felszívódik, majd kialakulnak a mélyebb szövetek elhalására utaló tünetek. Fekete, kemény pörk képződik, ami később leválik, helyén fekély marad vissza. Mindezt lüktető, égő fájdalom kíséri.

     

  4.  Negyedfokú fagyás esetén a csont is károsodik. A sérült szövet fekete, száraz, mumifikált, a fagyott testrész teljesen elhal.
 
Kezelés. Az elsősegélynyújtás legfontosabb feladata a megfelelő felmelegítés, melegen tartás, a megfagyott rész óvása a fertőzéstől. Fontos a fájdalomcsillapítás (felmelegítés közben már jelentkezik a fájdalom). Értágítók elősegítik az elhalt szövetek elhatárolódását. Korai időszakban alkalmazott véralvadásgátló kezelés, infúziók a kapillárisok thrombosiát szüntethetik. Kötelező a tetanusprofilaxis. Antibiotikum csak sebfertőzés esetén szükséges. A keringésileg károsodott fagyásos sérült területek sebeit az aszepszis szabályainak szigorú betartásával kell kezelni. Lehetőleg nyitott kezelést kell alkalmazni, meg kell várni a demarkálódást (elhalt részek elhatárolódását), csak ezt követően szabad az elhalt szöveteket eltávolítani. Ha az elhalt réteg alatt genny gyűlik fel, necrectomiával biztosítani kell a genny elfolyását. A nedves gangrénát antiseptikus oldatokkal kezelik.
Alsó végtag sérülése esetén kötelező az ágynyugalom. Tilos a dohányzás, annak érszűkítő hatása miatt. Az ágyban aktív fizikoterápiás kezeléssel kell gondoskodni a betegről. A demarkáció véglegessé válása után a necroticus szöveteket el kell távolítani, a bőrhiányt félvastag bőrlebeny szabad átültetésével kell pótolni.

 

 

 
VÉRZÉSEK
 
A szervezetet behálózó, szerveket ellátó erek (artériák, vénák, kapillárisok), valamint parenchymás szervek (máj, lép, vese) gyakran károsodnak külső hatás következtében. Az érfal károsodása, folytonosságának megszakadása a benne keringő vér kilépését eredményezi. Ezt vérzésnek nevezzük.

Leggyakoribb okok a különböző sérülések, szúrt, metszett, vágott, szakított, lőtt sebek, de több betegség is vérzéshez vezethet. Gyakori a fekélybetegség vagy daganatos betegség okozta vérzés is.

 

A vérzés történhet a külvilág felé, külső vérzés, de történhet a szövetek felé, vagy különböző testüregek irányába (mellüreg, hasüreg stb.), ezeket belső vérzésnek nevezzük.
Artéria sérülésesekor a vér élénkpiros (artériás vérzés), véna sérülésekor sötét színű (vénás vérzés).

A vérzés súlyosságát, nagyságát az időegység alatt elvesztett vér mennyisége jellemzi. Heveny, masszív vérzés rövid idő alatt súlyos vérvesztést, keringésromlást okozhat. Nem masszív, idült vérzés hosszabb idő után eredményez vérzéses következményeket (pl. gyomordaganat occult vérzése).

 

A vérzés helyén jelentkező tünetek külső vérzés esetén jól megítélhetők. Belső vérzés nehezebben ismerhető fel, de az általános tünetek korán utalnak vérvesztésre. Sápadt, cianotikus bőr és halvány nyálkahártyák, szapora, könnyen elnyomható pulsus, csökkenő vérnyomás vérvesztésre, vérzésre jellemző. A széklet, köpet, vizelet, gyomorváladék vizsgálata a vérzés helyének felismerésében útmutató.
Az anamnézis, a fizikális vizsgálat és a gondos észlelés, megfigyelés nélkülözhetetlen a vérzések korai felismerésében.
 

 

VÉRZÉSCSILLAPÍTÓ ELJÁRÁSOK

A klinikai tapasztalatok alapján a vérzések jelentős része spontán is csillapodik, de erre sohasem szabad várni. Vérzés észlelésekor meg kell kezdeni a vérzéscsillapítást.
 
Az elsődleges segítségnyújtás legfontosabb teendője az ideiglenes vérzéscsillapítás. A könnyen hozzáférhető, külvilág felé történő vérzések esetén alkalmazható eljárások a következők: a vérző ereket közvetlenül a sebben leszorítják vagy összenyomják. Steril körülmények között, végső esetben nem asepticus feltételek mellett is elvégezhető. Ezzel a módszerrel nagyobb artériák vérzése csillapítható.
 
Kisebb artériák és vénás vérzések csillapítására bevált módszer a nyomókötés. Többrétegű steril gézt helyeznek a seb fölé, ezt pólyával szorosan rögzítik.
 
Üregekben észlelt vérzések esetén a tamponálás a használatos vérzéscsillapító, ideiglenes ellátás. Lényege, hogy a vérző üreget steril gézcsíkokkal feszesen kitömjük (pl. orrvérzésnél).
 
A végleges vérzéscsillapítás sterilitást és felszerelést igényel. A legbiztosabb módszer a vérző ér lekötése. Ha nagy ér sérülése okozta a vérzést, törekedni kell ez ér helyreállítására érvarrattal, érpótlással. Sebellátáskor használatos végleges eljárása a koaguláció elektromos késsel. Műtét során, kisebb erek, parenchymás szerv vérzésénél használatos a forró élettani konyhasó oldat, mely elősegíti a véralvadást. Különböző vérkészítmények is használatosak parenchymás vérzések csillapítására.
 
A vérzések kezelésének fontos része a vérzéscsillapítás mellett az elvesztett vér pótlása, a transzfúzió.
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Dr. Dienes Csaba Emil - Re: 1027 Bp. Szász Károly utca 25.

2013.06.29 06:23

A sebet ki kell tisztítani. Az alginat kötszer általában legfeljebb 7 napig maradhat a sebben.

Gondáné Kovács Krisztina - Bp 1048 Külső Szilágyi út 20.

2013.06.14 16:32

Tisztelt Doktor Úr!
2013. 06.04.-én műtöttek epével ( laparoszkóp ). Minden rendben ment , szépen gyógyul a seb, panaszmentes vagyok. 2013.06.27 -én utazunk Balatonra és kérdezném , nyugodtan bemehetek már a Balaton vízébe fürdeni.? , még heges a sebem, de szépen gyógyul.Tisztelettel: Gondáné Kovács Krisztina

Dr. Dienes Csaba Emil - Re: Bp 1048 Külső Szilágyi út 20.

2013.06.14 17:52

Kedves Krisztina!
Ennyi idő elteltével a laparoscopos sebeknek teljesen be kell gyógyulniuk. Ha szépen behámosodott, kialakult az új bőr, bele mehet a vízbe. Ha érzékenynek találja, ne áztassa sokáig. Vigyázzon a napozással, a friss heg nagyon könnyen megég!

Ilyés Józsefné - 3399 Andornaktálya Rákóczi út 196

2013.03.15 13:56

Tisztelt Doktor úr! 2013. február 1-én volt e bokámnál egy Ganglion műtét. Szépen gyógyult 12-én a varratot kiszedték, majd steril szuper sebfedővel ellátták. Mondták: 2 napig ne érje víz. Aznap este levettem a kötést, szabadon akartam hagyni éjszakára.
Reggel láttam, hogy a lepedőt összepiszkolta így újra leragasztottam. 2 nap múlva vettem le, de ez idő alatt dunsztolódott. Csúnya lett. Kamillás vízben átmostam, másnapra szétnyílt a seb. Még most sem tökéletes, lassan gyógyul.Bejártam a műtétet végző orvoshoz, aki felügyelte gyógyulását. Alkohollal kitörölte, betadinos gézzel betakarta. Most márc. 15-e van még mindig legalább 3-4 centis a seb. Lesz ez még tökéletes? várom válaszát. Tisztelettel: Ilyésné

Dr. Dienes Csaba Emil - Re: 3399 Andornaktálya Rákóczi út 196

2013.03.15 21:58

A seb másodlagos sebgyógyulással gyógyul. Ha jó a vérellátás a seb meggyógyul, de hegesedés maradhat.

Ilyés Józsefné - 3399 Andornaktálya Rákóczi út 196

2013.03.15 13:57

Földiné Sz. Sarolta - seb vagy heg

2012.12.05 22:25

Tisztelt Doktor Úr!

Először is elismerésemet szeretném kifejezni alapos cikkeihez.
Úgy találtam az oldalára, hogy a sebgyógyulásról fordítottam cikkeket laikusként, amik szerintem hiánypótlóak.
Nehéz azonban eldöntenem,mikortól írhatok már magyarul "heget".
Egyes források szerint már az 5-7 nap után záródott seb is nevezhető hegnek.
Én a császármetszéssel kapcsolatban fordítottam és alapvetően inkább császáros hegről beszélünk, mint sebről.
A szakirodalom azonban sebgyógyulásról beszél.
www.csaszarosanyuka.hu/mutet_utan/heg_apolasa

köszönettel
Földiné

Dr. Dienes Csaba Emil - Re: seb vagy heg

2012.12.06 21:46

Köszönöm az elismerést.
Először is: a szövetek folytonossági hiánya a seb. Az a folyamat, amelynek során ez a folytonossági hiány megszűnik, a sebgyógyulás. A sebgyógyulás eredményeként a seb helyén alakul ki a heg. (Már a néhány napos heg is heg.)
Tehát: a folyamat a sebgyógyulás, az eredmény a heg.

Gy. Szilvia - 1108 Budapest

2012.07.18 07:30

Tisztelt Doktor Úr!

Segítséget szeretnék Öntől kérni. Tanácstalan vagyok, talán tud nekem segíteni. Nem emberről van szó, hanem a kutyusomról. Nagyon beteg, ,, kusin kóros,, a kutyám. Elvittem az állatorvoshoz természetesen. Ott vér és vizelet mintát vettek tőle. Nagyon rosszak a leletei. a lábán két mély seb tátong. Hiába kezelem. Tisztogatom minden este higított betadinos oldattal 1:10 és kaptam egy kék krémet most a nevét nem tudom megmondani. Vékonyan este bekötöm, napközben szellőztetem. Minden pisiléskor zacskóval viszem le a kutyust, hogy a szennyeződés ne menjen bele a sebbe. Szóval a seb nem akar gyógyulni, sőt nagyobb lesz. Mit tanácsol mit csináljak. van, valami módszer, amivel tudok segíteni neki. A kutyus más 14 éves műtéti dolgok szerintem már kizárva , mert rossz állapotban van, rossz vér, vizelet,, eredmények. Talán tud nekem valamit ajánlani, ami segíthet nekem.
Válaszát előre is köszönöm

Üdvözlettel Gy. Szilvia

Dr. Dienes Csab Emil - Re: 1108 Budapest

2012.07.19 21:22

A kutyákhoz sajnos nem értek, de a nehezen gyógyuló sebek hátterében nagyon sok betegség állhat, többek között az Ön által említett Cushing kór is. (ha a kutyáknál is létezik ilyen)
A sebek gyógyulása javítható antibiotikum adásával, ha a sebfertőzés helyi kezeléssel nem gyógyítható.
Ha valóban Cushing kórról van szó, a mellékvese kortizol nevű hormonjának túltermelődését kellene gátolni. Újabb állatorvosi vizsgálatot javaslok.

Mentőápoló - Hajdúböszörmény

2009.12.27 12:44

Perfekt munka!