Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Érbetegségek, magasvérnyomás-betegség

2008.11.26
A keringési rendszer megbetegedései
 
 
 
 
A keringési rendszer áttekintése
ź Zárt rendszer
ź A vért véredények (erek) szállítják
ź Szív - artériák - vénák - szív
ź Folyamatos áramlást (keringést) a szív pumpafunkciója tartja fenn
ź Nagyvérkör: balkamra, verőerek, hajszálerek, visszerek, jobb pitvar
 
Aorta: átmérője 2,5 cm, keresztmetszete 4,5 cm2
Aortából elágazó artériák : átmérőjük össz.: 4 cm, összkeresztmetszetük 20 cm2
Szövetekben elhelyezkedő kis artériák, kis kapillárisok, kis vénák: átlagos átmérőjük 5 -30 mikrométer, teljes keresztmetszetük akár 1 m2
A kis kapillárisok biztosítják a vázizomzatban, a szívizomzatban és a simaizomban a vér útját, ezáltal a szervek, szövetek megfelelő vérellátását, anyagcseréjét, működését.
 
 
Arterioszklerózis, atheroszklerózis kórfolyamatok egy csoportjának összefoglaló neve, melyek lényege, hogy az artériák fala megvastagszik, szerkezetileg megváltozik és rugalmasságát elveszti.
 
Arterioszklerózis
A nagy artériákat és a kisebb muscularis ereket egyaránt érinti (generalizált elváltozás). Az erek falának belső rétege (intima) megvastagszik, kötőszövetesen átalakul, a középső réteg (media) sorvad, az erek egyenetlenül tágabbá válnak. Az erek meszesednek, faluk elveszítik rugalmasságukat. Az intima könnyen sérül, kifekélyesedhet, rajta vérrög képződhet. Ezek az elváltozások az életkor előrehaladtával szinte mindig észlelhetok (időskori involúció).
 
Atheroszklerózis
Arteriosclerosisra rárakódva, vagy attól függetlenül jelennek meg. Az elváltozás egy-egy kis területen jelentkezik, beteg és csaknem normális érszakaszok egymás mellett figyelhetők meg. A betegség központjában az atheromás plakk áll. Kezdetben az intima és média simaizomsejtjeibe zsír rakódik le (koleszterin). Az intima sérül (véráramlási zavar, magas vérnyomás, oxigénhiány következtében), a simaizomsejtek osztódni kezdenek, a szöveti falósejtek LDL-koleszterint kebeleznek be. Nő az ér görcshajlama és vérrögképződési hajlama. A simaizomsejtek olyan fehérjéket termelnek (pl. kollagén, lasztin), amelyek a plakk rugalmatlanságát fokozzák. Ez a plakk beszűkíti az eret, a vér áramlását megváltoztatja (turbulenssé teszi - “felkavarja”), a plakkot fedő intima könnyebben sérül, könnyen kifekélyesedik, rajta vérrög keletkezhet, mely lesodródva érelzáródást okozhat. A tünetek a plakk helyétől és a vérrög nagyságától függenek. Az atheromába történő bevérzés, repedés gyakran súlyos klinikai tünetekkel járó azonnali áramlási zavart okoz.
 
 
 
 
Érbetegségek előfordulása
 
Elsősorban a szív, az agy, a vesék, valamint az alsó végtagok vérellátási zavarait idézik elő, aminek következtében ezek a szervek súlyos szerkezeti és működésbeli károsodást szenvednek. Atherosclerosis a nyugati világ országaiban hosszú idő óta vezető helyen áll a megbetegedések és halálokok statisztikájában. Pl. a 25 és 34 év közötti férfi lakosság körében a koszorúsér betegség előfordulása kb. 1/10000, az 55 és 64 év között korcsoportban ugyanez az arány 1/100. 35 és 44 év között a férfiak koszorúsér halálozása hatszorosa, mint az azonos korú nőké.
 
Melyek azok a tényezők, amelyek érbetegségeket okoznak? (rizikófaktorok)
Ha egy egyén életében bizonyos biokémiai, élettani és környezeti tényezők jelen vannak, nagyobb valószínűséggel alakul ki szervezetében az atheroszklerótikus érbetegség és szövődményei (rizikófaktorok).
ź Befolyásolható rizikófaktorok:
1.      Hypertonia
2.      Emelkedett vérzsírszint
3.      Dohányzás (napi 1 doboz cigaretta kétszeresére emeli az ISZB kialakulás esélyét)
4.      Cukorbetegség
5.      Elhízás
6.      Életmód, fizikai inaktivitás
7.      Pszichoszociális tényezők (stressz, depresszió, szorongás)
8.      Nagymértékű alkoholfogyasztás
 
ź Nem változtatható rizikófaktorok:
1.      Életkor (férfi 45 év, nő 55 év fölött)
2.      Férfinem
3.      Genetikai tényezők (öröklés)
 
Az érbetegségek tünetei függenek a megbetegedett ér nagyságától, elhelyezkedésétől, a megbetegedés kiterjedésétől, az elzáródás helyétől, sebességétől stb. A kialakult károsodások, szövődmények is a fentiek függvénye. Az ápolási, megfigyelési feladatok a tünetektől és szövődményektől függően változnak.
 
Vérnyomás
Egy zárt csőrendszerben pumpaműködés hatására kialakuló nyomás.
Szisztolé: bal kamra összehúzódása (70-80 ml vér lökődik ki)
Diasztolé: a bal kamra elernyed
 
Vérnyomás = perctérfogat x perifériás ellenállás
Perctérfogat: amit a kamra egy perc alatt kilök (ml/perc)
Perctérfogat = pulzustérfogat x szívfrekvencia (= 4-6 l/perc)
Perifériás ellenállás: az ereknek a vér áramlásával szembeni ellenállás
 
Perctérfogat változásai
Perctérfogatot emeli pl. stressz, evés, magas hőmérséklet, izommunka
Perctérfogatot csökkenti: felállás, fekvő helyzetből való felülés, egyes szívbetegségek
 
Pulzustérfogat változásai
Pulzustérfogatot befolyásolja a balkamra telődése (plazmatérfogat befolyásol)
Szívösszehúzódás mértéke függ: az összehúzódás erejétől és az ellene ható erőktől
Az összehúzódás erejét a szívre ható szabályozó (vegetatív) idegrendszer egyensúlya szabályozza (szimpatikus hatás fokozza, paraszimpatikus csökkenti). A szívizomzat izomsejteken belüli kálcium tartalmának beáramlása önállóan fokozza az összehúzódást.
Az összehúzódás ellen hat a fő verőér és az érrendszer ellenállása
 
Érszűkítő és értágító anyagok
A szervezetben termelődnek olyan szabályozó anyagok, melyek részben érszukülete, részben értágulatot okoznak.
Arteriolákat szűkítik: noradrenalin, adrenalin, angiotenzin
Arteriolákat tágítják: szöveti szerotonin, hisztamin, kininek
 
 
Vérnyomásmérés
Direkt (“véres”) vérnyomásmérés, a gyakorlatban nem használható
 
Higanyos vérnyomásmérés
A felkarra helyezett felfújható mandzsettában akkora nyomást hozunk létre pumpálással, mely megszünteti a vér áramlását. A nyomás lassú, 2-3 Hgmm/másodperces csökkentésével azt a nyomást mérjük, amely az artériában uralkodó nyomás ellensúlyozásához szükséges. A felkari verőér fölött hallgatózva ilyenkor nem hallunk hangot, a csukón nem tapintunk pulsust. Amikor az éren belüli nyomás meghaladja a mandzsetta nyomását, a pulsus hallhatóvá válik. Az első hang megjelenése jelzi a szisztolés vérnyomást. Ezt követően minden szívütéssel egyidőben koppanó hangot lehet hallani mindaddig, amíg az érben az áramlás folyamatossá nem válik. A hangjelenség megszűnése jelzi a diasztolés vérnyomást. (A módszert bevezető Riva-Rocci hypertonia kutató neve után hazánkban hagyományosan “RR”-nek jelöljük.)
 
Mire kell figyelni?
ź Lassan, egyenletesen kell csökkenteni a nyomást 2-3 Hgmm-rel másodpercenként
ź A mandzsetta legyen elég széles, a gumitömlő hossza érje át a kar körfogatának 80%-át
ź A keskeny vagy rövid mandzsetta tévesen magas értéket eredményezhet
ź 5 perces pihenés után legalább 2 egymást követő, 2 perces időközzel történő mérés szükséges, ha a mérések különbsége 5 Hgmm-nél nagyobb, újabb mérés szükséges
ź Idős, merev artériafalú páciens esetében a mandzsetta az érfalmerevség miatt csak a valósi vérnyomásnál magasabb értéken tudja összenyomni az eret - téves magasvérnyomás!
 
Aneroid vérnyomásmérés
Nyomás hatására elmozduló acéllemez közvetíti a nyomás változásait a mutatóhoz. A mérés folyamata megegyezik a higanyos mérésével. Ezeket a mérőket rendszeresen higanyos vérnyomásmérővel kell hitelesíteni.
 
Automata vérnyomásmérők
A felkar artériájának pulsusát észleli közvetlenül, az áramlást digitálisan számokká alakítják át, az értékeket kijelzőre írja ki. (Szívritmuszavarban pontatlan)
 
Önvérnyomásmérés
Az otthon végzett mérések eredményei általában alacsonyabbak, mint a rendelői, egészségügyi személyzet által mért értékek. A különbség átlagosan 10-20/5-10 Hgmm. Pontosabban mérhető a vérnyomás, regisztrálhatók a vérnyomásingadozások, segít a gyógyszeres terápia megtervezésében, ellenőrzésében, rosszullét során segíthet a kiváltó ok tisztázásában.
 
ABPM
Ambulatory Blood Pressure Monitoring = 24 órás Ambuláns Vérnyomás-monitorozás
 
A nap folyamán előre beprogramozott tetszőleges gyakorisággal minden élethelyzet között biztonsággal mérhető a vérnyomás. Segítséget nyújt a gyógyszerek hatásosságának, illetve hatástalanságának megítélésében, kiküszöböli a “fehérköpeny-jelenséget”, informál a napszaki vérnyomásváltozásról (szervkárosodás esetén pl. elmaradhat az éjszakai vérnyomáscsökkenés).
 
 
A magasvérnyomás betegség
 
Tünetek
A magvérnyomás betegségben szenvedő betegek többsége tünet- és panaszmentes. Előfordulhatnak ugyan tünetek és panaszok, ezek azonban nem jellemzőek (nem specifikusak), számos egyéb ok miatt is jelentkezhetnek.
 
Fejfájás
Leggyakrabban jelzett nem specifikus tünet
 
Mellkasi fájdalom
Megjelenése a magasabb diasztolés értékeknél gyakoribb, a szív korai túltejelésére, a szívizom elégtelen vérellátására utalhat.
 
Nehézlégzés
A fulladásérzés kezdődő szívelégtelenséget, esetleg társuló tüdőbetegséget egyaránt jelezhet.
 
Perifériás erek betegségei okozta tünetek
A hipertónia betegségben megjelenő perifériás érbetegség (verőér szűkület) az adott terület vérellátási zavarát jelzi. (pl. alsó végtagi erek szűkülete - klaudikáció, agyi keringészavar - beszéd- és egyéb beidegzési zavarok, szem ideghártyájának keringészavara - látótérkiesés, látászavar)
 
Gyakori vizelés
Éjszakai megnövekedett vizeletmennyiség (nicturia) a hipertónia okozta szívelégtelenség korai jele lehet.
 
 
Szédülés
Néha érelmeszesedés okozta szövődmények, az agyi keringés károsodásának előhírnöke vagy jelzője. Szédülés inkább vérnyomáscsökkenéskor jelentkezik.
 
Fáradékonyság
Magasvérnyomás betegségben a balkamra elégtelen pumpaműködésére utalhat.
 
Orrvérzés
Hirtelen jelentkező jelentős vérnyomás-emelkedéshez társulhat, elhanyagolt hipertónia első észlelési tünete lehet.
 
 
Hipertónia vizsgálata
 
Cél:
ź Kóreredet: elsődleges, másodlagos hipertónia
ź Rizikófaktorok
ź Célszervkárosodások és szövődmények
ź Társbetegségek
 
Anamnézis: Betegség esetleges eredetére (elsődleges/másodlagos hipertónia) és szövődményeire utaló panaszok és tünetek értékelése. Öröklodo rizikófaktorok és betegségek.
 
Fizikális vizsgálat: testsúly, testmagasság meghatározása (BMI); perifériás pulsusok tapintása és hallgatózása: esteleges szűkületekre utaló elváltozások; tüdők vizsgálata: tüdőbetegség, szívelégtelenség tünetei; idegrendszer: agyi károsodás jelei
 
Laborvizsgálat: vizelet vizsgálat, vér kémiai vizsgálata - kóreredet tisztázására (Na, K, Kreatinin, CN, húgysav, Ca, cholesterin, HDL-, LDL-cholesterin, Triglicerid, gGT, Vércukor, HbA1c, haematologiai, immunológiai vizsgálatok, hormonvizsgálatok
 
Műszeres vizsgálatok:
ź EKG: szívritmuszavar, szívkamra terhelés, szívizom oxigén-ellátási szavar
ź Mellkas röntgen: balkamra megnagyobbodás, szívelégtelenség jelei
ź Hasi ultrahang vizsgálat: vesék alakja, nagysága, féloldali vagy kétoldali kis vese, ciszták, mellékvese-daganat
ź Vese izotópos vizsgálata: veseerek áramlása, vese kiválasztása
ź Szív ultrahang (echocardiographia): kamrafal-vastagodás, szívizommozgás, billentyűk
ź CT (computer tomográfia): mellékvesekéreg és -velő burjánzása, daganatok
ź Veseangiográfia (veseérfestés): veseartéria szűkületének gyanújakor
 
 
 
 
 
 
A magasvérnyomás betegség osztályozása
 
A betegség osztályozásának alapja a szövődmények kialakulásának veszélye. Minél magasabb a vérnyomásérték, annál nagyobb a betegség okozta szövődmények és a halálozás valószínűsége. Az egyéni kockázat mértékét növeli az elhízás, a dohányzás, a magasabb koleszterin- illetve zsírérték, módosítja az életkor, az egyén lelki alkata és a társadalmi környezet (család, munkahely) is.
“Fehérköpeny-hipertónia”: a betegek egy részénél (15-30%) a rendelőben mért vérnyomás rendszeresen magas, míg egészségügyi környezeten kívül normális. Ezen betegek jelenős részénél azonban a későbbiekben ténylegesen hipertónia-betegség fejlődik ki.
 
Vérnyomásérték szerint osztályozás
Bizonyított tény, hogy ha a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékeket optimális szintre csökkentjük, mind az agyi, mind a szívszövődmények minden életkorban megelőzhetők. Tévedésnek bizonyult az idős embereknél korábban (1992-ig) megengedett, életkorhoz igazított vérnyomásértékek elfogadása!
 
A magasvérnyomás betegség stádiumbeosztása 18 éves kortól
Kategória
Szisztolés vérnyomás Hgmm
 
Diasztolés vérnyomás Hgmm
Optimális
< 120
és
< 80
Normális
< 130
és
< 85
Magas-normális
130 - 139
vagy
85 - 89
Hipertónia
 
 
 
I. stádium (enyhe)
140 - 159
vagy
90 - 99
II. stádium (közép)
160 - 179
vagy
100 - 109
III. stádium (súlyos)
>= 180
vagy
=> 110
 
 
 
 
Súlyosság illetve rizikótényezők szerinti osztályozás
 
A hipertóniabetegség súlyosbodását a kockázati, un. Rizikótényezők jelentősen fokozhatják. Ilyenek: életkor, pulsusszám, koszorúserek állapota, a pszichoszociális állapot, a testsúly, a dohányzás, a vérzsírok, a koleszterin, a vércukorérték, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás és bizonyos örökletes tényezők. A magasvérnyomás betegségben szenvedők halálát döntően szívinfarktus (40%), szív- és veseelégtelenség (40%), illetve agyi keringési károsodás (20%) okozza.
 
Első fokú hipertónia (rizikótényezők nincsenek)
Normális és magas normális vérnyomás, illetve hipertónia célszervkárosodás és egyéb rizikófaktor nélkül
 
 
Másodfokú hipertónia (rizikótényezők vannak)
I., II., III. fokú hipertóniás betegek szív-érrendszeri károsodással, de nem észlelheto még a szervek (agy, szív, vese, szem - un- célszervek) károsodása, s az állapothoz egy vagy több rizikótényező társul (kiv. cukorbetegség).
 
Harmadfokú hipertónia (rizikótényezők szövődményekkel)
Magas-normális vérnyomás, illetve a hipertónia I., II., III. stádiuma, súlyos szív- és érrendszeri betegségek (pl. balkamra elégtelenség) és/vagy súlyos szövődmények (pangásos szívelégtelenség, agyvérzés) együttes jelenléte.
 
Szövődmények szerinti osztályozás
- nincs szövődmény
- mérsékelt szövődmény
- súlyos szövődmények
 
Szemfenéki kép szerinti osztályozás
A szemfenéki kép az érkárosodás mértékét jelző megbízható, ismételhető vizsgálat a betegség súlyosságának, stádiumának és egyben progressziójának megítélésére. I-IV stádium.
 
Kóreredet szerinti osztályozás
ź Elsődleges, vagy esszenciális: a magasvérnyomás betegség hátterében bonyolult, részleteiben még nem tisztázott működészavar áll. Az esetek 90%-ában a keletkezésért felelős egyéb szervi betegség nem igazolható.
ź Másodlagos: bizonyos vese vagy hormonbetegségekhez társul, ezek első tünete lehet (veseállomány betegségeiben; vese érszukülete okozta hipertónia; mellékvesekéreg fokozott hormontermelése: aldoszteron, kortizol, nemi hormonok; mellékvesevelő hormonok: katekolaminok túltermelése; fokozott pajzsmirigyműködés; fokozott mellékpajzsmirigy működés - igen ritka)
 
Terhességhez társuló magasvérnyomás
A terhesség bármely időszakában a 140/90 Hgmm fölötti vérnyomásérték mind az anya, mind a magzat számára jelentős kockázatnövelő tényező. Kockázata legnagyobb a tizenéves terhesekben, első terhességben, ikerterhességben, cukorbetegekben, valamint azokban, akik korábban is hipertóniában szenvedtek. Krónikus hipertóniáról beszélünk, ha a magasvérnyomás a terhesség előtt is fennállt, és ez a 20. terhességi hétig kiderült.
 
 
 
A magasvérnyomás betegség szövődményei
 
A hipertónia betegség szövődményei az ún. célszervkárosodások. Ezek közül legjelentősebb a szív, az agy és a vese károsodása. A tartósan magas vérnyomás következtében súlyos szív- és érrendszeri elváltozások alakulnak ki. Mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás tartós emelkedése gyorsan romló érelmeszesedést okoz, mely rontja a magasvérnyomás okozta szervi betegségeket, növeli a halálozási arányt.
 
 
Milyen elváltozások jelennek meg a szívben?
A szívet érő fokozott nyomás következtében a balkamra károsodása mind szerkezeti mind működésbeli elváltozásokkal jár. Csökken a szívizom oxigénfelvétele, csökken a koszorúserek tágulóképessége, csökken a szív összehúzódása, csökken a kamrai telődés és ezzel a kamrai töltőtérfogat, a diasztolés funkció is.
 
Milyen tüneteket okoz a szív túlterhelése?
A tüneteket a bal szívfél megnagyobbodása, később elégtelensége okozza. A szív fokozott nyomásterhelése következtében kialakuló kamrafal megvastagodás következtében a szív balra megnagyobbodik, az EKG-n a balkamra terhelésre jellemző eltérések mellett ingerképzési és ingervezetési zavarok lépnek fel. A szív ultrahang a balkamra fal megvastagodását mutathatja, emelkedik a balkamra izomtömege. A balkamrai izomtömeg növekedésekor a halálozási gyakoriság férfiakban ötszörösére, nőkben háromszorosára emelkedik.
 
Az izomtömeg növekedése azért kedvezőtlen, mert ilyenkor csak az izomsejtek tömege nő, a vérellátásukat biztosító koszorúserek ezt nem kísérik, így fokozódó vérellátási zavar keletkezik. A nagy koszorúserek is szűkülnek, majd elmeszesednek. Mindezek miatt a szívizom vérellátása romlik (angina pectoris, ISZB, szívizomelhalás). A későbbiekben a balkamra kitágul, ez tovább csökkenti a koszorúserek vérellátását. Az izomtömeg növekedésével a szívösszehúzódások ereje nem nő, sőt a pumpaműködés romlik. A megvastagodott falú szívkamra tágulékonysága és összehúzódó ereje csökken, s ez szívelégtelenséghez vezet.
 
 
Milyen elváltozásokat találunk az erekben?
 
A hipertónia legsúlyosabb érszövődménye a fő verőér (aorta) illetve egyéb nagyerek tágulata, meszesedése. A tágult, merev érfal hirtelen fokozódó nyomás hatására meg is repedhet. A fokozott nyomás leggyakrabban az aortaíven okoz tágulatot, ritkán jelentkező de a legsúlyosabb szövődménye az aorta repedése (dissectio).
 
A perifériás erekben a meszesedés következtében maradandó érszűkület keletkezik, az izmok vérellátási zavara bizonyos járástávolság után pihenést igénylő fájdalmat okoz (claudicatio intermittens - pihenésre szűnik). A lábujjak bőre sérülékennyé válik, kis sebek nem gyógyulnak meg, elhalás, nem gyógyuló fekélyek, végül elhalás (gangraena) alakul ki.
 
Az agyi erek károsodása változatos tüneteket okozhat. Előfordulhat agyvérzés, amikor átmeneti beszédkiesés, átmeneti, többnyire féloldali mozgászavar észlelhető. Az agyi erek elmeszesedése trombózishoz (alvadékos elzáródás) vezethet, az érintett erekhez tartozó területekben az agyszövet elhal, elfolyósodik, ún. lágyulások keletkeznek. Nagyobb erek elzáródása nyomán leggyakrabban féloldali bénulás, nyelészavar, beszédmegértési illetve szóképzési zavar (szenzoros és motoros afázia) észlelhető. A múló (24 órán belül megszűnő) bénulásos tünetek átmeneti keringészavart jelentenek (TIA - Transiens Ischaemiás Attac). Ha a kis erek károsodnak, sok kis gócban következik be lágyulás (multiplex - többszörös). Az állapotra elbutulás, feledékenység, személyiségváltozás jellemző. Hirtelen kialakuló, elsősorban szisztolés vérnyomás-emelkedés során agyödéma, eszméletvesztés keletkezhet, mely súlyos agyi károsodásra, bevérzésre utal. Az agyállomány vérzése estén fejfájás, hányás után kialakuló tartós, mély eszméletlenség, magas befolyásolhatatlan láz jellemző.
 
A veseerek károsodását a vesefunkciók (szűrés, koncentrálás) romlása jelzi. A nem megfelelően kezelt, vagy nem befolyásolható magas vérnyomás a veséket évek - évtizedek alatt gyakran teljesen elpusztítja. Ennek jele a vér salakanyag szintjének (karbamid, kreatinin, húgysav) emelkedése. A vesepótló kezelésre (művese) szoruló betegek közel 30%-ában a vesepusztulást közvetlenül vagy közvetve magasvérnyomás betegség okozza. A magasvérnyomás következtében kialakuló érgomolyagon belüli nyomásemelkedés az érfali fokozott feszülés a vese kisereinek károsodását okozzák. A magasvérnyomás következtében fehérje kerül a vizeletbe, egy idő után az érgomoly elzáródik, elpusztul, a vizeletképző szűrőfelület ezzel csökken. A csökkent szűrést hosszú ideig semmilyen panasz nem jelzi, bár a folyamat halad előre. A veseműködés szűrőteljesítményének csökkenése csak célzott vizsgálattal mérhető, ezért ezt minden hipertóniás betegnél legalább indokolt elvégezni. A vér salakszintje kimutathatóan csak akkor kezd emelkedni, ha a szűrőegységek több mint fele elpusztult. Károsodnak egyúttal a működő alapegységekhez tartozó kanyargós elvezető csatornácskák (tubulusok) is. Koncentráló és hígító működésük révén alakul ki a végleges vizelet napi kb. másfél literes menyisége, a koncentrálóképesség csökkenése miatt a beteg egy ideig nagyobb mennyiségű vizeletet ürít, majd a folyamat előrehaladtával a vizeletmennyiség lecsökken.
 
 
 
A hipertónia kezelése
 
A hipertónia nem gyógyszeres kezelése
A magasvérnyomás betegség kezelésének alapja a nem gyógyszeres kezelés (étrendi és életmód) kezelés.
Elemei: az elhízás elleni küzdelem, a testsúlyfelesleg megszüntetése, a dohányzás végleges elhagyása, az étrend nátrium (só) tartalmának korlátozása (napi 10 gramm alá), a kálium, magnézium, kalcium bevitel növelése, az étrend kedvező telített/telítetlen zsírsav aránya, optimális élelmi rost tartalmának biztosítása.
 
Testsúly és hipertónia
Kövérek és túlsúlyosak között a betegség gyakoribb mint a normál testsúlyúakban. Elhízás keletkezik, ha a táplálék felvétel növekedéséhez, az energia-leadás csökkenése társul. A hasra lokalizálódó (ún. alma típusú) elhízás gyakrabban társul cukorbetegséggel és a zsíranyagcsere különböző zavaraival, mint más túlsúlyos állapotok.
Túlsúlyos egyénekben 1 kg súlycsökkenés hatására átlagosan 1,5/1,5 Hgmm-rel csökken a szisztolés/diasztolés vérnyomás. (Enyhe hipertónia normalizálódhat 5-10 kg fogyás hatására, a súlyosabbak gyógyszerszükséglete csökkenhet.) A következetesen fogyasztott, az életvitel részévé tett étrend, megfelelő testmozgással párosulva tartós eredményhez vezet. Az elhízás kezelésének a tápanyag bevitel csökkentése csak egyik eleme, a tartós sikerhez az addigi életmódon is változtatni szükséges.
 
 
 
BMI=kg/m2 azaz testtömegindex (Body Mass Index = testtömeg kg osztva testmagasság méterben mért négyzetével)
 
BMI normál 25 alatt, 25 - 30: túlsúly, 30 - 40: elhízás, 40 fölött jelentős elhízás
 
Koleszterin
Vérzsírféleség, vérben lévő koncentrációjának 0,6 mól/l-rel való csökkentése 40 éves korban a koszorúserek megbetegedési gyakoriságát 54%-kall, 50 éves korban 39%-kall, 60 éves korban 26%-kall, 80 éves korban 18%-kal csökkenti. Védő hatású az ún. HDL-koleszterin, káros az LDL-koleszterin. Alacsonyabb zsírtartalmú étrend fogyasztásakor csökken a vér koleszterin szintje.
 
Nátrium fogyasztás korlátozása
A táplálékkal bevitt só és a vérnyomásérték között összefüggés van. A fokozott sóbevitel csökkent nátrium kiválasztással jár, ami vizet köt meg, így növelve a plazmatérfogatot, emeli a vérnyomást. 5,8 g-mal csökkentett napi nátrium bevitellel átlagosan 5-10% szisztolés és 5%-os diasztolés vérnyomás csökkenés érheto el. Ajánlatos az étrend nátrium tartalmát napi 2 grammra csökkenteni, ami naponta 4-6 g konyhasónak felel meg.
 
Életmód, testmozgás, étrend
Stressz csökkentése, kiegyensúlyozott életvitel. Alkoholfogysztás: férfiaknál maximum 20-30g (2-3 dl bor), nőknél 10-20g naponta. Heti 3x30-60 perces gyaloglás, futás, úszás. Étrendben előtérben a zöldség-gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonatermékek, zsírszegény tejtermékek, hal, sovány húsok fogysztása.
 
 
A hipertónia gyógyszeres kezelése
A hipertónia olyan betegség, mely az esetek nagy részében sem panaszt, sem tüneteket nem okoz. Amennyiben egy gyógyszert tartósan szükséges szedni, akkor a betegek több mint fele vagy kisebb dózisban, vagy egyáltalán nem szedi.
 
Cél: a normális vérnyomás elérése (135/85Hgmm), s ezzel a célszervkárosodások, szövődmények megelőzése. Első lépés a nem gyógyszeres kezelés. A hipertónia kezelésére a tartós hatású, a naponta egy vagy két alkalommal adandó szerek javasoltak. A gyógyszer kiválasztása a szövődmények és esetleges társbetegségek, szervkárosodások, egyéb speciális állapotok (gyermekkor, terhesség, időskor) alapos mérlegelésével történik. A sürgősségi esteket rövid, gyorsan kifejlődő hatású készítményekkel látjuk el.
 
 
Főbb gyógyszercsaládok:
 
Diuretikumok
Vízhajtók, növelik a nátriumürítést és így a vizeletmennyiséget, ezáltal csökkentik a plazmatérfogatot (és a vérnyomást). Leggyakoribb gyógyszerek: Brinaldix, Uregyt, Furosemid, Furon, Hypothiazid, Hygroton, Verospiron, Spiron, Amilorid
 
 
 
Béta-receptor blokkolók
Lassítják a szívfrekvenciát, csökkentik a perctérfogatot, az érellenállást és a plazmavolument. A zsíroldékony vegyületek csökkentik a szimpatikus aktivitást is. Mellékhatások: átmeneti fáradtság, szédülés, fejfájás, alvászavar, ritkán székrekedés, máskor hasmenés, néha izomgörcsök.
Gyógyszerek pl.: Propranolol, Sotalex, Sandonorm, Trasicor, Atenolol, Atenobene, Lokren, Concor, Betaloc, Dilatrend, Talliton
 
Értágító szerek
A központ idegrendszerre és az ún. perifériás antiadrenerg rendszerre ható szerek hatása mind az artériás, mind a vénás rendszeren keresztül érvényesül. Mellékhatások: szédülés, hasmenés, felálláskor jelentkező vérnyomásesés, depresszió, fejfájás.
Központi hatású szerek: Cynt, Dopegyt, Estulic, Tenaxum
Perifériás hatású szerek: Minipress, Ebrantil, Cardura
 
ACE-gátlók (Angiotenzin-konvertáló enzim blokkolók)
Az ACE-gátlók a perifériás érellenállást és a plazmatérfogatot csökkentve fejtik ki vérnyomáscsökkentő hatásukat, melyhez a központi idegrendszeren kifejtett kedvező (szimpatikus tónuscsökkentő) hatásuk is társul. Az érben gátolják az érfal/érkeresztmetszet arány romlását, sőt bizonyos fokig javítani is képesek megromlott állapotban. Javítják a mikrocirkulációt, az agyi véráramlást fokozzák. ACE-gátlók adásakor csökken a balkamra megvastagodása, csökken a szívizomzat oxigénhiánya, javítják a szív munkáját. A mellékhatások megjelenése részben dózisfüggő, a száraz köhögés 10-20% gyakoriságú, ritkán étvágytalanság, ízérzészavar jelentkezik. Készítmények: Lotensin, Captopril, Tensiomin, Inhibace, Ednyt, Renitec, Lisopress, Coverex, Tritace, Accupro, Gopten
 
Angiotensin receptor blokkolók az ACE-gátlókhoz hasonló hatásúak, de kevesebb a mellékhatásuk, mert nem az ACE-gátlókkal ellentétben nem az angiotensin (vérnyomásemelő anyag) képződését gátolják, hanem azokat az angiotenzin kötő helyeket (ún. receptorokat), amelyeken keresztül az angiotenzin vérnyomás emelő hatása kifejlődik. Ezek még drága készítmények. Pl.: Cozaar, Diovan
 
Kálcium-csatorna blokkolók
Csökkentik a szív oxigénszükségletét, részben közvetlenül a szívizomsejtre kifejtett hatással, részben indirekt módon értágítással, csökkentve a perifériás ellenállást, a szív ún. utóterhelésének mérséklésével. A perifériás ellenállás csökkentése az erek elernyedésén keresztül történik. És ennek révén fejti ki vérnyomáscsökkentő hatását. A vesében csökkentik a nátrium- és vízvisszatartást, ennek megfelelően enyhén vizelethajtó hatásúak is. Hatásmechanizmusuk alapján 3 fő csoportjuk van, a szívfrekvenciára, a szívizom-összehúzódásra és a szív ingerületvezető rendszerére kifejtett hatásuk eltérő, de mindháromra jellemző a vérnyomáscsökkentő, antiarritmiás és antianginás hatás. Leggyakoribb mellékhatásaik: arc kipirulása, szívdobogásérzés, fáradtság, szédülés, ritkán izomfájdalom.
Készítmények pl.: Norvasc, Normodipine, Plendil, Lomir, Lacipil, Adalat, Cordaflex, Corinfar, Nifedipin, Baymycard, Baypress, Chinopamil, Isoptin, Verapamil, Verpamil, Blocalcin, Dilzem
 
 
 
A hipertónia sürgősségi ellátása
A vérnyomáscsökkentést úgy kell kivitelezni, hogy hipertóniás krízis esetén perceken belül, krízissel fenyegető állapot fennállásakor 3 órán belül megtörténjen, és ne haladja meg a középvérnyomás 15-20%-át. 24 órán belül újabb 15-25%-os középvérnyomás-csökkentés általában még megengedhető. Ez alól az iszkémiás és vérzéses stroke-kal együttjáró hipertóniás sürgőségi állapot esetén kell csak eltérni, mert ez esetben 24 órán belül csupán akkor kell csökkenteni a vérnyomást, ha a szisztolés érték >220 Hgmm és a diasztolés >120 Hgmm.
Hipertóniás krízissel fenyegető állapot esetén Tensiomint vagy Corinfart/Cordaflexet adunk a betegnek.
Hipertóniás krízisállapotban:
Koszorúsér keringés akut zavarával Tensiomin/Corinfar és/vagy nitroglicerin (nitromint, Nitrolingual)
Akut balkamra elégtelenséggel Tensiomin, nitroglicerin
Az ellátó orvos, mentőtiszt ezeken felül intravénás gyógyszereket is ad.
 
Idős korban a vérnyomás fokozatos, lassú csökkentése a cél, hirtelen csökkentés hipotenziót (vérnyomásesést), további szervkárosodásokat okozhat. Célszervkárosodás gyanúja esetén az elsődleges ellátás után a beteget azonnal, mentővel belgyógyászati osztályra kell küldeni. Ha ezekre utaló tünetek nincsenek, a beteg otthonában is ellátható.
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Majkó Miklós - kopaszka77@digikabel.hu

2015.05.21 04:03

T.DR/úr-Dr-ő! Sógoromnak nem csuklós vérnyomás mérővel többször mértem 180/170/45-ös vérnyomást.szertném tudni a második érték a szivműködést jelenti? Várom válaszukat,üdv

Dr. Dienes Csaba Emil - Re: kopaszka77@digikabel.hu

2015.05.21 06:59

Kedves Miklós!
Az első érték az, amikor a szív összehúzódott állapotban van, a második értéket akkor mérjük, amikor a szív elernyedt. Automata vérnyomásmérő a pulzusszámot is kiírja, általában ez a harmadik érték. A mért értékek, amit itt közöl, számomra hibás mérést valószínűsít.

Üdvözlettel
Dr. Dienes Csaba