Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A dohányzó ember teste

2008.09.26

 



1. Hajhullás
A dohányzás gyengíti az immunrendszert, ezáltal a szervezet sérülékenyebb olyan betegségekkel szemben, mint a lupus erythematosus, ami okozhat hajhullást, fekélyeket a szájban és kiütéseket az arcon, fejbőrön és kézen.

2. Szürkehályog
A dohányzás okozhatja, vagy tovább ronthatja a szem rossz állapotát. A dohányzóknak 40%-kal nagyobb esélye van rá, hogy szürkehályog fejlődjön ki a szemükön, amely elhomályosítja a szemlencsét, nem ereszti át a fényt és akár vaksághoz is vezethet. A füst kétféle módon okoz szürkehályogot a szemen: azáltal, hogy irritálja a szemet és azáltal, hogy kémiai anyagokat bocsát a tüdőbe, amelyek onnan a véráramon keresztül feljutnak a szembe.
A dohányzás összefüggésbe hozható a sárgafolt korral járó sorvadásával, egy olyan gyógyíthatatlan szembetegséggel, amelyet a retina középső részét képező sárgafolt károsodása okoz. A sárgafolt felelős a látás élességéért és szabályozza különböző képességeinket, mint például az olvasás, autóvezetés, az arcok vagy színek felismerése és a tárgyak apró részleteinek meglátása.

3. Ráncosodás
A dohányzás a bőr idő előtti ráncosodásához vezet azáltal, hogy elhasználja a rugalmasságot biztosító fehérjéket, kimeríti az A vitamin készletet és korlátozza a véráramlást. A dohányosok bőre száraz, kérges és apró szarkalábak vannak rajta, főleg az ajkak és a szem körül.

4. Halláskárosodás
Tekintve, hogy a dohányzás miatt lerakódások keletkeznek a vérerek falain, és így kevesebb vér jut a belső fülbe, a dohányosok korábban elveszíthetik a hallásukat, mint a nemdohányzók, és a fül fertőzései vagy a zajártalom miatti halláskárosodásra is nagyobb esélyük van. A dohányosok ezen kívül a nemdohányzóknál háromszor nagyobb valószínűséggel kapnak középfül fertőzéseket, amelyek további komplikációkhoz vezethetnek, mint például az agyhártyagyulladás és az arcidegbénulás.

5. Bőrrák
A dohányzás nem okoz ugyan melanómát (a bőrrák néha halálos formája), viszont növeli az e betegségben szenvedők elhalálozási arányát. A dohányosok kétszer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg laphámrákban, egy olyan bőrrákban, amely pikkelyes, vörös kiütéseket okoz a bőrön.   
                                                                                                            

6. Fogszuvasodás
A dohányzás megzavarja a száj kémiai folyamatait, többlet fogkő lerakódást okoz, sárga lesz tőle a fogazat, és hozzájárul a fogszuvasodás kialakulásához. A dohányosok fogai másfélszer nagyobb valószínűséggel hullanak ki.

7. Tüdőtágulás
A dohányzás nem csak tüdőrákot okoz, hanem tüdőtágulást is, melynek következtében a tüdő légzsákjai felfúvódnak és szétszakadnak, ezáltal csökken a tüdő oxigénfelvevő és széndioxid kiválasztó felülete, ezáltal a kapacitása. Extrém esetekben a beteg csak légcsőmetszés segítségével képes levegőt venni. Ez azt jelenti, hogy egy nyílást metszenek a légcsövön és egy ventillátor továbbítja a levegőt a tüdőbe (lásd a képen). A krónikus hörghurut (nincs a képen) következtében a gennyel telt nyálkahártya fájdalmas köhögéshez és légzési nehézségekhez vezet.

8. Csontritkulás

A szén-monoxid, amely a fő mérgező anyag a kipufogógázban és a cigarettafüstben, sokkal jobban kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, ezáltal akár 15%-kal is csökkenti az erős dohányosok vérének oxigénszállító képességét. Ennek eredményeként a dohányosok csontjai elvesztik tömörségüket, könnyebben eltörnek és akár 80%-kal is több idő kell a gyógyulásukhoz. A dohányosok között gyakrabban fordulhatnak elő hátproblémák is: egy tanulmány szerint, a dohányzó ipari munkások, egy sérülést követően ötször gyakrabban panaszkodtak hátfájdalmakra.

9. Szívbetegség
A világon három halálesetből egy, szív és érrendszeri megbetegedések miatt következik be. A szív és érrendszeri betegségek kialakulásában az egyik legnagyobb kockázati tényező a dohányzás. Ezek a betegségek évente több, mint egymillió embert ölnek meg a fejlődő országokban. A dohányzás okozta szív és érrendszeri betegségek minden évben több, mint 600.000 embert ölnek meg a fejlett országokban. Ha valaki dohányzik, akkor gyorsabban ver a szíve, emelkedik a vérnyomása és nagyobb a kockázata, hogy magasvérnyomás-betegség és érelzáródás alakuljon ki nála, végül pedig akár szívrohamot és szélütést is kaphat.

10. Gyomorfekély
A dohányzás miatt csökken az ellenállóképesség a gyomorfekélyt okozó baktériummal szemben. Ezen kívül a dohányzás rontja a gyomor étkezések utáni sav semlegesítő képességét, így a sav szétmarja a gyomor falát. A dohányosok fekélyei nehezebben gyógyulnak és nagyobb valószínűséggel újulnak ki.

11. Elszíneződött ujjak
A cigarettafüstben lévő kátrány az ujjakra és a körmökre is lerakódik, sárgásbarna elszíneződést okozva rajtuk.

12. Méhtestrák és vetélés
Azon kívül, hogy a dohányzás növeli a méhtest- és méhnyakrák kockázatát, termékenységi problémákat, valamint terhesség és szülés alatti komplikációkat is okoz a nőknek. A terhesség alatti dohányzás növeli az újszülött alacsony súllyal történő világra jöttének, valamint későbbi megbetegedéseinek kockázatát is. A dohányzó anyák 2-3-szor gyakrabban vetélnek el, vagy születik halva a gyermekük, hiszen a cigarettafüstben lévő szén-monoxid és nikotin magzati oxigénhiányt és méhlepény rendellenességeket okoz. A hirtelen csecsemőhalál szintén összefüggésbe hozható a dohányzással. Ráadásul a dohányzás csökkentheti a női nemi hormon szintjét, korai klimaxot okozva ezáltal.

13. Eldeformálódott hímivarsejtek
A dohányzás eldeformálja a hímivarsejteket és károsítja azok DNS-ét, amely vetélést vagy születési rendellenességeket okozhat. Néhány tanulmány szerint a dohányzó férfiaknak nagyobb a kockázata arra, hogy olyan gyermekük szülessen, aki rákos. A dohányzás csökkenti a spermiumszámot és akadályozza a vér péniszbe történő áramlását, amely impotenciát okozhat. A nemzőképtelenség sokkal gyakrabban fordul elő a dohányosok között.

14. Pikkelysömör
A dohányosoknak kétszer, háromszor nagyobb esélyük van rá, hogy pikkelysömört kapjanak, egy olyan nem fertőző, gyulladásos bőrbetegséget, amely viszkető, nedvedző, vörös foltokat okoz az egész testfelületen.

15. Bürger kór
A Bürger kór, amely thromboangitis obliterans néven is ismert, a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek gyulladásos betegsége, amely elsősorban a vér áramlását korlátozza. Amennyiben nem kezelik, a Bürger kór a végtag elüszkösödéséhez vezet (a test szöveteinek pusztulásához) és az érintett területek amputációjával járhat.

16. Rák
A dohányfüst több, mint 40 alkotórészéről mutatták ki, hogy rákot okoz. A dohányosoknak 22-szer nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákot kapjanak -16a-, mint a nemdohányzóknak. Számos tanulmány szerint, minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy különböző egyéb szervei elrákosodjanak, mint például: az orr (2-szer nagyobb kockázat) 16b; nyelv 16c; száj, nyálmirigy és garat (6-27-szeres kockázat); torok (12-szeres kockázat); nyelőcső (8-10-szeres kockázat); gége (10-18-szoros kockázat); gyomor (2-3-szoros kockázat); vese (5-szörös kockázat) 16d; húgyhólyag (3-szoros kockázat); pénisz (2-3-szoros kockázat); hasnyálmirigy (2-5-szörös kockázat) 16e; vastagbél (3-szoros kockázat) és végbélnyílás (5-6-szoros kockázat). Néhány tanulmány összefüggést talált a dohányzás és a mellrák között is.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.